Egy National Geographic-kutatócsoport tudománytörténeti jelentőségű feladatra vállalkozik a legendás Húsvét-szigeten: a kutatók és felfedezők közül elsőként megkísérlik feltérképezni a sziget alatt húzódó kiterjedt és bonyolult barlangrendszert. Munkájuk során azonban olyan felfedezéseket tesznek, melyek messze túlmutatnak a térképészeten és a geológián. Lehet, hogy váratlanul megfejtették a helyi kultúra lehanyatlásának a titkát? Ha igen, akkor az milyen üzenetet hordoz a mai ember számára?
Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!
A Húsvét-szigetek, más néven a „Madáremberek szigete”, Polinéziában található sziget, Chile tartománya 1888 óta. Nevét onnan kapta, hogy egy holland tengerész, név szerint: Jakob Roggeveen 1722-ben húsvét vasárnapján fedezte fel.
A bennszülöttek nyelvén Rapa Nui-nak, azaz „Nagy Evezõnek” hívják, valamint elterjedt a költõi Te Pito o Te Henua, azaz „A világ köldöke” jelölés is.
A Húsvét-sziget a moai-nak nevezett kõszobrok révén híres. A sziget nagy része a Rapa Nui Nemzeti Park területéhez tartozik, s mint ilyen, a világörökség része.
Három apró sziget tartozik még hozzá, melyeket inkább csak sziklaszirteknek lehet nevezni. „Madáremberek szigetének” is nevezik õket. Sok vándormadár fészkel rajtuk.
Az értesítések jelenleg le vannak tiltva! Amennyiben szeretnél cikkajánlókat kapni, kérlek, hogy a böngésző Beállítások / Értesítések menüpontja alatt állítsd be az értesítések engedélyezését!
Hozzászólások