Többen említik Szerb Antal könyvét, amit számomra nagyon furcsa párhuzamba állítani a filmmel, mert számomra úgy tûnik, teljesen más igénnyel készültek. Szerb Antal alaposan utánajárt a történetnek, forráskritikai igénnyel dolgozta fel azt, híven bemutatja a szereplõket, életük korábbi szakaszaira is kitérve. Csupa olyan erény, amit a film nélkülöz. Ha valaki igazán meg akarja ismerni ezt a történetet, azt ajánlom, nem a filmet. Jeanne de la Motte követelése a koronával szemben - abban a formában, ahogy a film bemutatja - teljesen hamis. Ez a film igazolni akarja Jeanne de la Motte tetteit, pozitív hõsnek mutatja be, ezáltal elferdíti a történetet. Az élvhajhász szó igenis híven festi le a hõsnõt (a korszak francia arisztokráciájával kapcsolatban állandó jelzõ is lehet akár) - aki valójában a XVIII.század talán legnagyobb szélhámosa (Szerb Antal nem próbálja másnak bemutatni, mint ami volt, tessék elolvasni a könyvet, mielõtt hivatkozunk rá).

Oh, valamiért azt hittem, hogy ennek köze van a Dumas regényhez. Sajnos nincs, így egy unalmas lebutított amerikai szar lett belőle. Olyanok ezek az amerikaiak, mint az elefánt a porcelánboltban...

Amikor Rohan le akarja sz'patni Jeanne-t, az volt a csúcs/ vagy mélypont, ahonnan nézzük/ ... :(

Pisztollyal hadonászó nő a 18. században...aztán a jellemek...mind mind amcsi klisék
Az autós üldözést hiányoltam csak... :)

A kosztümös filmet elsősorban Hilary S. és Adrien B. (jól állt nekik a szerep) miatt néztem meg, érdekes történet, szép kosztümök. A film azonban néha unalmas volt és így hosszú volt a 2 óra; egyszer megnézhető.

Szereplõk:
- Hilary Swank: Nem egy nagy szám, szépnek sem nevezném, de nem az a lényeg hanem a történet,
- Christopher Walken: mindenben jó, itt is hozta a formáját
- Jonathan Pryce: jól jeleníti meg az öntelt és ezért átejthetõ ellenszenves figurát,
- a többiek felejthetõek.

Történet:
- amerikai szemlélet: némileg szimpatikussá teszi ezt a három gátlástalan szélhámost, az önjelölt fõnemeseket,
- elhangzik a filmben hogy "Marie Antoinette azért gyõlöli Rohan bíborost mert anyja, Mária Terézia hiába könyörgött a bíborosnak hogy az Õt is fektesse le". Valójában Mária Terézia egyáltalán nem csípte a semmittevõ fõurakat és diplomatákat akik csak a szórakozással, az intrikával foglalkoztak és rövid úton megszabadult tõlük. Persze a kiebrudalt fõurak bosszúból a saját viselt dolgaikkal vádolták meg a királynõt: pld. a magyar fõurak.
- Marie Antoinette-rõl sok otromba pletyka terjedt a saját korában: buta, költekezõ, élvhajhász. Valójában egyik sem volt, ugyanis Mária Terézia nagy gondot fordított gyermekei neveltetésére és ez a lányaira is igaz volt. Marie Antoinette éppen azzal vált ki korából hogy különb volt a környezeténél ezért szálka volt az intrikára mindig hajlamos franciák szemében a "német nõ". A legsértõbbnek azt érezték hogy naponta fürdött, amit a nem éppen tisztaságukról nevezetes franciák sértõnek éreztek.
- Rohan esetében a "bíboros" és a "püspök" elvevezés állandóan keveredik,
- elhangzik a filmben hogy "a Királyi Bíróság helyett a PARLAMENT ítélt az ügyben. Marhaság! A Parlament valóban francia kifejezés amit az angolok is átvettek, de van egy nagy különbség: a Francia Parlament egészen 1789-ig (Nagy Francia Forradalom kitörése) a Királyi Bíróságot jelentette, Angliában sokkal korábban átalakult tanácsadó, majd törvényhozó testületté, ami Franciaországban nem történt meg. Egyébként is megtévesztõ olyan elnevezést használni amely a mai szóhasználatban egészen mást jelent.
- úgy tûnik a film alapján hogy a fõszereplõ szélhámosnõ csak az "állítólagos" nevét és rangját akarná visszakapni, pedig valójában közönséges tolvaj, az apja pedig egy részeges senki volt. A hatalomvágyó bíborost csak pumpolni akarta, kapóra jött neki (nekik) az ékszerészek ügye (az állítólag költekezõ királynõ, a valóban költekezõ Dubarry-val ellentétben nem kívánt ilyen drága ékszerre költeni), a nyakláncot ellopták, szétszedték és a gyémántokat egyenként értékesítették a fekete piacon. Persze "könnyen jött pénz könnyen megy" alapon rögön nyakára is hágtak az így szerzett pénznek.
A londoni öngyilkossága az ottani hitelezõk elöli menekülése volt.

Francia Forradalom kiváltó okai:
annyi mindent összeírnak és tanítanak ez ügyben de mélyen hallgatnak a két legfontosabb okról:
- az adóbérlõk rendszere amelynek révén az állam nyakára ültetett vérszívók úgy facsarták ki az ország erõforrásait hogy közben az államkasszába alig továbbítottak valamit mert a pénz túlnyomó részét "törvényesen" ellopták. Ez a rendszer már a Római Birodalomban is súlyos válsághoz vezetett, Augustus császár meg is szüntette.
Franciaországban XIV. Lajos vezette be hogy gyorsabban jusson a Versailles építéséhez szükséges pénzhez.
- Québec elvesztése miatt a franciák úgy kívántak "bosszút állni" az angolokon hogy fellázították az amerikai gyarmatokat és lefizették Washingtont, Jeffersont, Franklint akkora összeggel hogy ha így szerzett vagyonukat mai pénzre átszámítjuk akkor ÕK tekinthetõk "minden idõk leggazdagabb amerikai polgárainak".
Ezenkívül a háborút is a franciák finanszírozták amely komoly terhet jelentett az ország gazdaságának. A valamilyen okból "pénzügyi zseninek" kikiáltott Necker igen népszerû politikát folytatott, amikor az állami bevételek növelését, a háború költségeit adóemelés helyett kölcsönfelvételekbõl, az állam eladósodásából fedezte. Necker pénzügypolitikája Franciaországot végsõ fokon az államcsõd és a forradalom felé sodorta.
A háborús erõfeszítések finanszírozására Necker hatalmas kölcsönöket vett föl, mintegy 530 millió livre összegben, magas kamatra, az Állam alacsony hitelképessége miatt.
Becslések szerint az amerikai háború Franciaországnak több mint egymilliárd livre-be került (ebben nincs benne a fent említett amerikai "államférfiak sikerdíja").
- Ennek tükrében kár túllihegni az 1 milliós nyakéket amelyet Marie Antoinette egyébként sem vett meg mert túl drágának találta.
- Természetesen nem várhatjuk el hogy az amerikaiak elismerjék hogy a Nagy Francia Forradalom vérengzésének kiváltói végsõ soron ÕK voltak és a legnagyobb "államférfiaik" korruptak voltak.

Jó film volt! Szomorú nagyon,de kosztümöshöz képest izgalmas és élvezhetõ!

A te linkeden nem látok szöveget, én ezt találtam:
http://hu.wikipedia.org/wiki/A_francia_kir%C3%A1lyn%C3%A9_nyak%C3%A9ke_%28b%C5%B1nt%C3%A9ny%29
no ez jó terjedelmes...Jó film, a franciák "hazai pályán" biztosan másként csinálták volna, de ez az angolszász stíl is vállalható, sõt jó. Hilary Swank: hozta a figurát, kissé mereven, de hihetõen. Én is szeretem mindkét Oscar-díjas alakítását, bár nem tudom pontosan, miért. Talán mert jól csinálja a nõietlen nõszerepeket? meg azért, mert jó?

Mhhh, Vezér üt gyalog!

A Duna TV hibázott! Bizony ez a film került adásba.

Már olvastam a regényt, nem keverendõ a Három testõr sztorival, teljesen más korszak is.

Az igazság az hogy kissé összemossuk az Ausztirai Anna és Buckhingam herceg affért
http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1592_augusztus_28_buckingham_herceg_szuletese/


és a késöbbit
„A francia királyné nyakékének ügye” vagy „A királyné nyakláncának ügye” egy nagy formátumú szélhámossági bûneset volt XVI. Lajos francia király udvarában, amely 1785-ben, alig néhány évvel a francia forradalom kitörése elõtt került nyilvánosságra. A fondorlatos csalás áldozata Louis de Rohan bíboros, Strasbourg hercegérseke volt, de a bûnesetet követõ felzúdulás és rágalomhadjárat ártott Marie Antoinette francia királynénak is.
ami részletesen itt olvashato http://hu.wikipedia.org/wiki/A_francia_kir%C3%A1lyn%C3%A9_nyak%C3%A9ke_(b%C5%B1nt%C3%A9ny)

Persze ebben közrejátszik a két film azonos cime.Tehát ha a Swank filmet nézzük abban jó esélyel nem lesz benne a 3 testõr!