Victoria Gotti saját szavaival meséli el a Gotti család történetét, megosztja velünk életük apró részleteit, beleértve az örömteli perceket és a nagy tragédiákat is. Őszintén mesél édesanyjáról, hírhedt édesapjáról és kettejük kapcsolatáról. Victoria a szemünk láttára cseperedik zaklatott, szorongó kislányból erős nővé, aki amellett, hogy saját családot alapít, karriert is épít magának. Apjának tett ígéretéhez hűen erős marad akkor is, amikor sorban omlanak le körülötte a biztonságot jelentő falak, és végül saját kezébe veszi sorsa irányítását.
Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!
Hozzászólások
6/10
nefefe
2023 febr. 19. - 17:20:11
6/10
Sima családtörténet, semmi rendkívüli nem lenne benne, ha nem a Gotti-családról lenne szó. Van egy szigorú apa, egy beletörődő feleség, na meg a szófogadó gyerekek. Mindez az New Yorkban, a kemény 60-70-es években. Tragédiák, örömök váltakozva. Kb. ennyi. Egy szokásos maffia-történet. Azzal a különbséggel, hogy itt csak szóban van jelen a maffia tevékenysége. Természetesen itt is minden relatív, attól függően, melyik oldalról nézzük. A család részéről egy odaadó apa, a hivatalos szervek részéről egy maffiózó gyilkos. A hasonló életutaknak a vége mindig ugyanaz: börtön és halál. Közepes film, egyszer meg lehet nézni.
Szerintem nem rosszabb az egy évvel korábbi, Travoltás Gottinál, még ha lehet, nem is igazán érdemes összehasonlítani a két filmet, annyira mások. A Gotti nem lett jó film, érdektelen és koncepciótlan, hiába mozifilm és hiába maga Travolta.
Ez a Victoria Gotti sem különösebben jó, viszont legalább hozza azt, amit várunk tőle: szinte minden ízében a kis költségvetésű tévéfilmek jellemzőit az olcsó díszletektől a tipikus képi világon és vágásokon, a szükséges, korosodást mutató maszkírozások szinte teljes hiányán át a gyakran kifejezetten amatőrnek ható alakításokig. Amiben viszont egyértelműen jobb a Gottinál - és ez persze sokkal inkább azt minősíti, mint ezt -, hogy van határozott íve, koncepciója és mindvégig érdekes is marad. Nem csapong, nem ragad le felesleges momentumoknál, hanem a maga tévéfilmes és amúgy sablonos jelenetekkel teli módján a lényegre fókuszálva elmesél egy valós történetet. Következetesen a bizniszbe mindvégig beavatatlan Victoria szemszögéből, így aztán nem is maffiafilm ez, hiába a főszereplő mögött mindvégig ott tornyosuló John Gotti alakja. Egy 30-40 évet átfogó, nagyon nem szokványos sorsot bemutató életrajzi film.
Ebben a sztoriban igazából több potenciál van, mint amit itt látunk. Hasonló, bár mindenképpen eredetibb jelenetekkel tarkított történetvezetéssel, minőségi, mozifilmes megvalósítással, minőségi alakításokkal, pár A-listás, vagy minimum jó nevű színésszel, valamint az igazi Victoria narrálásának mellőzésével simán lehetne mozis siker is.
Ez a film szerintem nagyon rendben van. Ellenére a sok egyéb (tudatosan, vagy tudattalanul álszent) leértékelő véleménynek.
Ne feledjük, ma is van -akár itt Magyarországon is- számos olyan maffiafőnök, akinek a temetésén ezrek vennének részt. Pedig ezek a maffiafőnökök erősen tagadják, hogy azok volnának. Ha értitek mire gondolok. Gotti legalább nyíltan vállalta, hogy ő az.
Mi a fene ez már megint?
Nem volt elég hogy az apjáról is csináltak filmet nemrég és istenítették.Most meg a lányáról is csináltak és őt kell isteníteni?
Nemhogy szégyenkezne a nagy amerika a mocskai miatt.(Van bőven és nem csak a maffiásdira gondolok,hanem a kábítószer imádat,fegyver mánia,pornó ipar,pedofílok,buzik,transzneműek,elmebetegek,sorozatgyilkosok,bűnözők,stb,stb)
Szégyenkezniük kéne saját maguk miatt.De pont hogy a Világra erőszakolják magukat és a "betegségeiket".
:(
A film készítői, váltakozva teret adva, remekül szerkesztették egybe az egykori
maffia-család valóságosan megtörtént eseményeinek megyőzően személyes hitelű folyamatos narrációját az azon alapuló dokumentarista jellegű játékfilmmel.
Ez a kivitelében is érdekes film, a John Gotti-ról könyvet író lánya szemszögéből láttatva, érzékletesen hiteles betekintést nyújt a maffiavezér családi hátterének rendkívül ellentmondásos érzelmi, morális és személyközi viszonyaiba, valamint a bűnözői életformának folyamatosan kitett mindennapjaikba.
Mindeközben nagyon ambivalensen volt együtt a családi kapcsolatokon belüli kiszolgáltatottság, az egymás iránti maga-módján áradó szeretet, valamint az elvakultan elnéző naivitás is
Mindezt olyannyira közelhozva sikerült megjelenítenie az alkotóknak, hogy figyelnem kellett arra: ne essek a bűnözőkkel, a bűnözésből élőkkel való túlzott együttérzés, avagy pártoló azonosulás csapdájába.
Nem is igazán elspoilerezhető film, mert a köztes történések és a végkifejlet minden akkoriban nyilvánosságot kapó ténye visszaolvasható az egykori híradásokból is.
Az a kérdés viszont mégis spoileres, hogy Victoria Gotti a naivításából eszmélve, a saját férjét miért adta rendőrkézre ugyanazért, amit az apjánál mindvégig tudomásul vett, elnézett?!?
Arról nem is beszélve, hogy ez milyen megítélés alá esik azokban a körökben!
Összességében, szerintem igazán jó kis film, ami mindenképpen több figyelmet érdemel.
Victoria Gotti saját szavaival meséli el a Gotti család történetét, megosztja velünk életük apró részleteit, beleértve az örömteli perceket és a nagy tragédiákat is. Őszintén mesél édesanyjáról, hírhedt édesapjáról és kettejük kapcsolatáról. Victoria a szemünk láttára cseperedik zaklatott, szorongó kislányból erős nővé, aki amellett, hogy saját családot alapít, karriert is épít magának. Apjának tett ígéretéhez hűen erős marad akkor is, amikor sorban omlanak le körülötte a biztonságot jelentő falak, és végül saját kezébe veszi sorsa irányítását.
Az értesítések jelenleg le vannak tiltva! Amennyiben szeretnél cikkajánlókat kapni, kérlek, hogy a böngésző Beállítások / Értesítések menüpontja alatt állítsd be az értesítések engedélyezését!
Hozzászólások