Programkereső

A művészet templomai: Palladio

Bakancslistához adom
Palladio
12 éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott olasz dokumentumfilm, 97 perc, 2019

Értékelés:

2 szavazatból
Szerinted?
2 hozzászólás
Milyen különös, semmi ok rá, mégis ritkán kerül az érdeklődésünk homlokterébe egy építész karrierje. Az Andrea Palladio építésszel foglalkozó dokumentumfilmünk arra világít rá, mennyire meghatározta egy késő reneszánsz európai építész a további évszázadok és más kontinensek, pl. Amerika gondolkodásmódját, milyennek is kell lennie egy demokratikus hatalmat és polgári jólétet sugárzó, mégis arányos, otthonos, élhető háznak és/vagy intézménynek!

Ha New York-i középületek sorát idézzük fel emlékezetünkben, mint amilyen a Legfelsőbb Bíróság vagy a Tőzsdepalota, esetleg a washingtoni Capitolium és Fehér ház épülete, ki gondolná, hogy ezeken is Palladio, egy 450 évvel ezelőtt élt itáliai mester erős hatása érhető tetten?! Hogy lehet, hogy akik sosem jártak Itáliában, még azok is ismerik hagyatékát, mint Thomas Jefferson?

Egy brüsszeli egyetemi tanár egy Yale-en tanító kollégájával és tanítványaikkal, valamint restaurátorokkal és kortárs építészekkel együtt járnak utána, hogyan lehet egyetlen személynek ilyen megkerülhetetlen öröksége, mivel magyarázható a szellem- és építészettörténetben játszott megkerülhetetlen volta, miért érdemes máig tanítani megoldásait, melyeket az ún. Négy könyv az építészetről-ben fektetett le.
Bemutató dátuma: 2022. március 17. Forgalmazó: Pannonia Entertainment Ltd.

Stáblista:

Alkotók

Hozzászólások

Spoiler
Szerinted?
vuvuvu 2022 márc. 26. - 15:13:37
Csodálkozom a 10-es értékelésen. Ez a film sajnos elég katyvaszosra sikerült. Konkrétumot keveset tudunk meg Palladioról - életrajzi adat kb. 5-6 lett említve, a pályaív töredéke sem kerül bemutatásra, az hogy hogyan vált kőművesből építésszé homályos maradt, megemlítik hogy milyen nagy hatással volt az angol építészetre de egyetlen angliai épületet sem mutatnak be részletesen, és tulajdonképpen az sem derül ki, hogy mi jellemzi Palladio építészeti stílusát (azon kívül, hogy az antikhoz nyúlt vissza és modernitást hozott - de hogy ez miben nyilvánult meg építészetileg, milyen formajegyekre figyeljen az ember, azt ebből a filmből nem tudhatjuk meg). Kinek szól a film? Pont nem az átlag műveltségű nézőnek, aki számára Palladio neve kevéssé vagy egyáltalán nem ismert (vajon hányan jártak akár csak a Teatro Olimpico-ban, az Il redentore-ban vagy a környékbeli villák egyikében?). Habár népszerű ismeretterjesztés-technikával dolgozik a film, rengeteg a felesleges betét, gyenge színészkedés (valaki elhiszi hogy egy tanár elutazik New Yorkba azért, hogy megkérdezze hogy tanítsa Palladiot a diákjainak?), de ez csak egy az egyébként számos tárgyhoz nem tartozó részlet közül (lánykák vetkőznek és öltöznek, alszanak, forgolódnak, fiúka rajzolgat, aztán vacsorára terítenek és fine dining ételeket szervíroznak - WTF?). Palladio forog a sírjában, ez a filmecske tele van magamutogatókkal, kevés a hozzáadott érték. Ami érték van benne, érdekes módon az idős professzorok által elmeséltek, de többször ez is olyan kényszeredett módon történik (egy fiatal lány akin látszik, hogy úgy csinál mintha érdekelné amit az idős prof mesél "figyel") hogy kínosan feszeng az ember miközben nézi a jelenetet. Erőltetettek a jelenetek amikor építészek futtatják az eszmét olyan magasröptűen, hogy még az iskolázott átlagember nehezen igazodik ki a filozófiai magasságokon. A film vége szintén gáz: a belga tanár odahívja a statiszta diákokat Velencébe, az Il redentore templom lépcsőjéhez, majd a tanár monológja után becsörtet vagy 60 ember a gurulós bőröndjével a templomba. Az egyetlen dolog ami kárpótolhatja az embert a kínos feszengésekért, hogy a film saját magának lő egy hatalmas öngólt: az elejétől kezdve arról akar szólni a film, hogy a nagyszerű Palladiot hogyan tanítsa ma egy tanár a ma diákjainak hogy érdekelje, értse, befogadja. Hát, ezzel a filmmel semmiképpen se tegye, mert még a fizetős nézőnek sem sikerül megmutatni Palladiot érthetően. De az öngól még hátravan: az álproblémára keresett válaszért Belgiumból New Yorkba utazó tanárnak az idős prof azt mondja, hogy kvázi nem érdekli, hogy mit akar az ifjúság, neki van 3 specializációs kurzusa amelyek egyikén Palladiorol van szó, és eszi nem eszi nem kap mást. Ez egy lényeges üzenet azoknak, akik a megfelelés kultúrájában élnek és azt gondolják hogy a szellemi igénytelenség szintjéhez kell közeledni, hogy eladjuk a kultúrát. Sajnos (bad news) mindig erőfeszítést kell tenni azért hogy az ember szellemileg gazdagodjon. Olvasni, írni, számolni megtanulni is erőfeszítést jelent (a többségnek), minden ismeret elsajátításához kell erőfeszítés. A gurulós bőröndökkel templomba csörtető diákok épp olyanok mint a turisták sáskahadai, pedig, ha valakitől, akkor épp az építészhallgatóktól és tanáraiktól elvárható lenne, hogy tudjanak viselkedni és tisztelettel vegyes áhítattal szemléljék azoknak a zseniknek a munkáit, akiknek ugyan a lábnyomában járnak, de amely magasságoknak még a közelébe sem fognak jutni!
Válasz
10/10
SarlayKatalin 2022 márc. 17. - 11:57:48 10/10
Magyarországon a Bréda kastély Palladio tervei szerint készült, és van benne egy Foucault inga, aki teheti nézze meg, különleges élmény. A kastély Gyula mellett van Lökösházán, magántulajdonban van, múzeum működik benne, reméljük még sokáig.
Válasz