Az 1920-as évek elején egy szicíliai kis faluban él Carmela Carrizzo férjével és öt gyermekével a báró szolgálatában. Vincenzo Spanó a munkafelügyelő meggyilkolja Carmela férjét, Salvatorét, mivel a férfi mivel elvette előle Carmelát, akire ő is szemet vetett. Az emberei megkínozzák a nő egyik fiát, Roccót, aki a rá bízott nyájból véletlenül elveszejtett egy birkát. A fiú a megaláztatás után egy sikertelen öngyilkosságot kísérel meg, ám egész életére szellemi fogyatékos marad. Carmela férje halála után Don Cosimo segítségével elmenekül és kivándorol az Egyesült Államokba a gyerekeivel. Ehhez névházasságot köt egy özvegy amerikai állampolgárral, Schiavonnal, aki Olaszországból érkezett évekkel ezelőtt. Sikerül helyet foglalni a hajóra mindannyiuk számára, de Maria elkapja a kolerát, és úgy tűnik, nem éli túl a betegséget. Carmela a családja érdekében az utazás mellett dönt. A hátrahagyott Maria túléli a kórt, Donna Assunta pártfogásába kerül, és szerelme, Alfió segítségét kéri, hogy a család után mehessen Amerikába. A levél Spanóhoz kerül, aki nem nyugszik, míg bosszút nem áll és meg nem szerzi magának az asszonyt. Carmela a hajón megismerkedik egy jómódú olasz származású amerikaival, Mr. Ferrivel, aki összebarátkozik legkisebb fiával, Alfredóval, és tanítani kezdi a jó eszű kisfiút. Megérkezve Amerikába, a családot az új élet ígérete tölti el reménnyel, hogy a sok tragédia után talán egyszer itt boldogságra lelnek.