1953-ban született Budapesten. 1979-ben elhagyta az országot, és hamarosan az egyik legünnepeltebb zongoraművésszé vált. Különös világot teremtett magának: szólóest-sorozatain kedvenc zeneszerzőinek (Bach, Mozart, Beethoven, Schubert, Chopin, Janácek és mások) szinte minden alkotását megszólaltatja. Barátaival örömmel muzsikál együtt az általa létrehozott kamarazenei fesztiválokon. Minden érdekli, a mai irodalomtól kezdve a politikáig. Őt követtük Budapesten, Eszterházán, a svájci Ittingenben és a csodálatos vicenzai Teatro Olimpicóban, ahol barátaival, Heinz Hollingerrel, Dietrich Fischer-Dieskauval, Perényi Miklóssal, Takács-Nagy Gáborral, Kertész Imrével és Esterházy Péterrel a századforduló Bécsét, a XX. század intellektuális aranykorát álmodja maga köré.