Élményiskola volt - a legtöbben így emlékeznek arra a szellemi műhelyre, melyet annak idején Gulyás György hívott életre, s amely - bár csak szűk évtizedig nevelhette a fiatal muzsikusokat, mégis - a mai napig a zenész társadalom örök nosztalgiája, vágyott és mindig újrateremtett emlékképe. Békéstarhos: egy megvalósult, beteljesült, ám sajnos túl korán végeszakadt álom, egy iskolarendszer, ami azóta sincs a zeneoktatásba, egy közösségi alkotóműhely, ami nem csak a művészetre oktatta az ott tanulókat. De az álom még él azokban, akik részesei lehettek.
Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!
Hozzászólások
feketevipera
2011 márc. 28. - 20:53:29
Valószínûleg nagy élményt jelenthetett az egykori gyerekek számára a békéstarhosi iskola, ha még most, évtizedek után is szeretettel emlékeznek vissza azokra az idõkre. Igazi öröm nézni a nyilatkozókat, akik lelkesedéssel, elragadtatva beszélnek a gyerekkorukról, a tanáraikról.
Az értesítések jelenleg le vannak tiltva! Amennyiben szeretnél cikkajánlókat kapni, kérlek, hogy a böngésző Beállítások / Értesítések menüpontja alatt állítsd be az értesítések engedélyezését!
Hozzászólások