Az anyjával élő Heidi abban a korban van, amikor agyára mennek anyjának jótanácsai és szidalmai. A meg nem értettség hatására arra a döntésre jut, hogy függetleníti magát, és elköltözik otthonról. Hamarosan megtapasztalja, hogy önmagáról gondoskodni nem kis feladat, de ezt a leckét még számtalanszor megszívleli, miután munkát és fedelet kap egy festői, hegyi faluban. Életében először itt lesz igazán szerelmes, de Joe hozzá hasonló problémákkal küzd, emiatt Heidinek szerelem helyett főleg csalódásban lesz része. A lány lassan kiismeri magát vidéken, a természetben, és ebben megnyugvást talál, a legnagyobb biztonságot viszont néhány helybéli barátsága jelenti számára. Nekik köszönhetően elmúlik magánya, magabiztossá válik, megtanulja megkülönböztetni egymástól az érzelmeket és a kalandvágyat, végül visszatalál anyjához. Még maga sem tudja, de átlépett a gyerekkorból a felnőttkorba, és elnyerte ennek minden ajándékát: a mások iránti toleranciát, és a képességet, hogy nyíltan forduljon az őt körülvevő emberekhez.