Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!
Hozzászólások
1/10
pihes
júl. 10. 14:22:28
1/10
Van-e kedve bárkinek ekkora konfliktusok közbe e míves szövegekhez? Nincsen.
Ezt a hosszt nem éri meg EGY/TÍZ
Szerintem ez egy teljesen elhibázott koncepció.
Ha veszem mondjuk a jóval korábban készült, Ian McKellenes III. Richárdot, annak témája és shakespeare-i veretes nyelvezete, illetve az angliai 1930-as évek kulisszái között egyszerűen nincs olyan nagy különbség, szakadék, ami különösebb módon az élvezhetőség rovására menne - nekem nagyjából tetszett is a film.
Vagy ott van a szintén 90-es évekbeli, Di Capriós Rómeó és Júlia, amely amellett, hogy a nyelvezete ugyanúgy az eredeti, a Coriolanushoz hasonlóan már szintén napjainkban játszódik: ám a Baz Luhrman-film sztorija egyrészt abszolút közismert, másrészt időtlen és helyhez sem kötött. Továbbá maga a film meglehetősen elvonatkoztatott, stilizált, valamint fiatalos lendületével és rendkívüli látványosságával kifejezetten a szórakoztatásra ment rá - nagy sikerrel is járt, mégha emlékszem, nekem speciel kicsit elidegenítő is volt a míves nyelvezet (amúgy mindig az). De csak kicsit volt az, szóval azzal a modern korba helyezett adaptációval sem volt nagy gondom.
Itt viszont már egyszerűen túlságosan nagy a kontraszt, a szakadék a római köztársaság kora, a késő középkori veretes irodalmi nyelvezet és napjaink (2010) kulisszái között. Nem is az, hogy nem áll össze, hanem kifejezetten disszonáns és szürreális kamerák, mobiltelefonok, öltönyök, modern fegyverzetek stb stb között hallgatni az ókori római neveket, tisztségeket, kifejezéseket, és főleg ezt az ebben a formájában élő ember által egyébként soha (!) és sehol nem használt, cirkalmas és archaikus nyelvezetet. Ami a fentebbi III. Richárdban még elment, mert nagyjából passzolt (bár rezgett a léc), a Rómeó és Júliában pedig többé-kevésbé felül tudta írni a stilizáltság és a rendkívül szórakoztató formula, az itt egyenesen kiesik a megszólalók szájából, a szöveg gyakorlatilag külön életet él. Ez így egyrészt mindvégig valami veszettül modoros hangzású, másrészt gyakori, hogy mire adott beszélő a rettentő cirkalmas és bozasztó dagályos mondanivalója végére ér, már teljesen elvesztem, hogy honnan indult és mit is akart kihozni az egészből... Ez így (nekem) már valami extrémen fárasztó.
Pedig önmagában a sztori jó, értékelem Fiennest (és a forgatókönyvírót) az újszerű megközelítésért és merész adaptálásért, díjazom a mai társadalmi és ideológiai ellentétekre való reflektálást, pláne díjazom a jó Ralph-t a most is nagyszerű alakításáért, és a főbb szereplők alakításai is tök rendben vannak, mindez oké, de... de a fentiek egyszerűen felülírják és tönkrevágják mindezt. Olyan érzésem volt mindvégig, hogy az alkotók nagyon-nagyon meg akarták mutatni, ez itt kérem minden látszat ellenére Shakespeare, ez magasművészet, ezt egy pillanatra se felejtsük el... hát erre esélyünk sincs, ugye.
Holott miért ne lehetne például ezt a shakespeare-i történetet (is) úgy adaptálni, hogy ugyanígy napjainkban, modern kulisszák között játszódjon, hasonlóan jelenítse meg a XXI. sz. eleji elitet éppúgy, mint napjaink nincstelenségét és lepukkantságát, ugyanakkor viszont mai neveket és kifejezéseket használjon, és főleg mai, köznapi nyelvezeten beszéljenek, szónokoljanak, dühöngjenek, szeressenek stb benne? Az úgy vajon túl köznapi, túl kommersz lenne?
Hát pedig nem: a kommerszség, az igénytelenség, de még az átlagosság is a legkevésbé ezen múlik.
De tényleg: miért nem jó a teljes életszerűség? Miért kell elidegeníteni nézőket, csak hogy megmutathassuk (mindenkinek, és talán még inkább a szakmának), mi kérem ennyire pallérozottak vagyunk, IGAZI, díjakat érdemlő művészek?...
(Igen, sejtem. Pont ezért).
Szóval lássuk már be, micsoda gyermeteg sztori, átáll Róma ellenségéhez, akivel meg akarja bosszúlni, hogy számûzték. Eddig oké, igaza is van, korrupt közeg, amivel úgy néz ki Cori felesége és anyja se nagyon ért egyet, az államberendezkedéssel, de jó, elindulnak meghódítani Rómát, mindkét vezetõ nagyon elszánt.
Nem tudjuk mitõl olyan jó csodafegyver a címszereplõ, legalább állnának át hozzá komplett római zászlóaljak, hozzá hûséges katonák, nem tudjuk nélküle miért nem volt képes az ellen ugyanerre, a gyermeget Shakespierre v. a rendezõ Ralph nem érzi szükségét bemutatni miért is olyan jó csodafegyver Cori.
De odaérnek, és Cori felesége és anyja, meg a hülye kölyke arra bíztatják, kössön inkább békét, könyörögnek neki, de eddig hol voltak?! már elfelejtették hogy számûzték Corit miközben ártatlan volt? hogy rossz, korrupt az egész rendszer?! pár nemes kénye, kedvén múlhat az sorsa, ki megvédi a hazát?
Cori békét köt, már nem olyan elszánt. Mert eddig amúgy nem gondolt arra, hogy elmebeteg családja mire kérheti. Csak úgy átfutott az agyán, hogy meg kéne támadni Rómát, de amúgy nem gondolta komolyan. Ez olyan kis apró szeszély volt nála. Komolytalan, gyermeteg történet.
És az ellenség vezetõje meg rábólint a békére, feltételeket is szabott, nyilván megérte, utána meg õ is meggondolja magát és már nem tetszik neki annyira a béke, de korábban rábólintott a neonáci seregében (nagyon igényes sereg...), annyira komolyan úgy látszik õ se gondolta a csatát... komolytalan, gyermeteg történet. a Lándzsarázó is megélhetési író volt, nagyon kitûnik hogy csak úgy összedobta a történetet, mert ennyire hülye õ se lehet.
pocsék történet és pocsék film ez, én mondom. igénytelen.
nem kell minden töltelék Sekszpírt isteníteni, megfilmesíteni és játszani a színházakban. mert ez a darab nem a legjobbak közül való, egyéb drámarót nem tudnak felmutatni az angolok már? csak egy van nekik?
a film még talán nem lett volna olyan röhejes, ha eredeti ókori kosztümökben játsszák, eredeti fegyverekkel, nem ostoba szuperhõsfilmek kell forgatni... az akkori harcmodorban a kardnak, a test test elleni küzdelemnek nagyobb szerepe volt sokkal, így a jó harcos, a jó katona sokkal jobban érvényesülhetetett mint a mai lõfegyverekkel és gránátokkal, bombázásoknak kitett csatákban.
mert mirõl szól a nagy dráma? nem rontóc, mert közismert: kitaszítják Rómából Coro-t, erre egy kitalált néppel (közröhej megint), korább ellenségével összefogva megindul Róma ellen, ahol békét kötnek ! ez a nagy dráma? mert a vége abszolút nem érdekes, mégha lemészárolják a családját, vagy õ maga teszi, az még dráma. akármi is, a történet szempontjából Rómát mindenképp el kellett volna foglalni. aztán kezdõdhetnének a bonyodalmak, de így a történet nudli. ráadásul ezek a béna kosztümök könyörgöm, miért divat ez? Shekszpír ókori Rómába írta, akkor az ókori Rómában játszódjon! egyedül az ilyen modernekben a csodálatos Ian Mckellen III. Richárdja tetszett, az nagyon jó volt, bár ott se volt tökéletes az országom egy lóért, amikor dzsippel vitték el a csatáról...
nem tudom miért divat ez, de a Coriolanusnál ez nem jött be.
nagyon sznobnak kell lenni, hogy valakinek ez a felesleges film tessék.
Nagyon jó film, voltaképpen arról szól szerintem, hogy ha valaki sokat forgatja a köpönyegét és nincsenek szilárd elvei, akkor elõbb-utóbb letépik róla azt a köpönyeget és annyi.......érdekes volt a nyelvezete, Petõfi fordítása nagyon tetszett....
A szombati margitszigeti Globe to Globe Hamlet elõadása után néztem meg a filmet. Shakespeare egyik utolsó és szerintem egyik legkiforrottabb drámájáról van szó. A Coriolanus talán a legvéresebb és ha lehet ezt mondani a leginkább politizáló története. Hihetetlen, hogy mialatt szól az eredeti "Shakesperean English" , a mai környezetbe ültetett akciójelenetek kemények, a legvadabb módon gyilkolják egymást a szereplõk. Coriolanus az igazi gyilkológép, az akadályt és kegyelmet nem ismerõ profi katona, ugyanakkor szeretetre szomjazó férj és engedelmes gyerek. A színészek egytõl-egyig nagyon jók, Fiennes a szokásos szintet hozza, nekem különösen a két nõi fõszerelõ Vanessa Redgrave és Jessica Chastain finoman árnyalt alakítása tetszett. Nagyon odafigyelõs mozi,a Corialanus a fokozatosan és elkerülhetetlenül áldozattá váló hõs története.
Jó ötlet volt Shakespeare-t modern változatba önteni, sokszor lehetett érezni mennyire másként fejezzük ki magunkat a mai világban, mennyit csúfult a nyelvezet és nem utolsó sorban mennyit silányult az emberiség.
Politikai háttere is van a dolognak:a római birodalom mindenek felettiségével párhuzamban eszembe jutott az utóbbi idõben sokat hallott mondat:A Föld energiájának, gazdaságának, tõkéjének,hatalmának mintegy 80 %-a az emberiség mindössze 5 %-nak a kezében csoportosul.
Ráadásul kaptunk remek színészi alakításokat:Ralph Fiennes mindig jó(szinte el is felejti megjegyezni az ember, hogy hátborzongatóan jó színész és a fizimiskája is átalakuló mûvésznek való)és az összes szerepben remekelnek.No1:Vanessa Redgrave.
Jól megcsinált(a csatajelenetek precízek és hatásosak)örökérvényû filmet láttam.8/10.
Ez egy nagyon jó film! Bár fél óráig tartott, míg megszoktam a 21. századi látványvilágot a 17. századi nyelvezettel, de megérte! (Hasonló a DiCapriós Rómeó és Júlia)
Amúgy nagyon béna volt Martius, hogy meghatották a nõi könnyek! Én bizony mentem volna Rómát földig rombolni!
Hát én sajnos csak égetett felirattal bírtam megnézni, nagyon pocsék és félrefordított az egész, érthetetlen szövegek tömkelege sokszor , a film meg amolyan nem is tudom, én se tudok róla se jót se rosszat mondani :D
Gyerekek én arra lennék kíváncsi,hogy moziban mikor vetítik?
Elvileg Amerikában már rég levetítették, Magyarországon pedig úgy volt,hogy febr. - március környékén.
Kérdeztem pár mozis ismerõst még pár hónapja, és õk pedig nem is hallottak még errõl a filmrõl.. nem,hogy a vetítés mikor lesz.. :D
Az értesítések jelenleg le vannak tiltva! Amennyiben szeretnél cikkajánlókat kapni, kérlek, hogy a böngésző Beállítások / Értesítések menüpontja alatt állítsd be az értesítések engedélyezését!
Hozzászólások