Székely János drámai monológja a magyar történelem nagy parasztvezérének alakját, vívódásait mutatja be több egységben, néhány "intermezzóval". A párbaj című részben Dózsa György arról beszél, miért állt ki párbajra a török vitéz ellen és mi játszódott le benne a harc előtt és után. A vezér című egységből kiderül, milyen érzelmek játszódtak le a vezérben, aki azon vívódik, milyen hatalom hatására lett ő vezér, aki nem bírta elviselni a kihívás szégyenét. Az első intermezzóban azon gondolkodik, milyen főbenjáró vétket követhetett el a megkínzott öregember, akinek nem lehetett más bűne, csak az, hogy hűséges volt az urához és dolgozott egész életében. A lázadó című egységben már arról beszél, miért nem bocsátja el seregét a felszólítás ellenére és milyen szakadék tátong a nép és a hatalom között. A beszéd Cegléd piacán már harcra buzdító szónoklat. A második intermezzóban azon elmélkedik, joguk van-e bíráskodni. A Temesvár című egységben már a bukás okain tépelődik, hogy miért nem hallgatott a tanácsokra, miért nem foglalta el Budát. A trónus című részben a méltóságteljes halálért küzd.