Ha Aki Kaurismäki kínainak születik, a filmjei talán ilyenek lennének. Li Hongqi a legújabb Kína írótitánjai közül, aki filmkészítésre adja a fejét. Meglehetősen bizarr bemutatkozó produkciója egyik verséből indul ki: egy bizonyos Mao úr balladájából, aki miközben bújócskát játszott a barátnőjével, kisurrant a házból, és soha nem tért vissza. Mao Liang (Han Dong) Liaochengben felkeresi He Youweit (akivel ezelőtt még nem találkozott, de vannak közös ismerőseik), és beköltözik hozzá 17 napra. He pont ekkor kezd el járni egy társkereső klubba, ahonnan egy este Zheng kisasszonnyal tér haza, aki boldogtalan szerelmi tapasztalatai nyomán menthetetlen pesszimistának vallja magát. Olyan hangosan szerelmeskednek, hogy Mao képtelen aludni, később azonban Zheng rájön, hogy sokkal vonzóbbnak találja Maót, mint az alapvetően nőgyűlölő Hét. Jön egy furcsa rémálom, aztán Mao újra az úton találja magát kezében egy zacskó rizzsel, ami Zheng búcsúajándéka...