A filmalkotás műfaját tekintve egy lebilincselő, izgalmas történelmi ismeretterjesztő film, amely az 1848/49-es forradalom és szabadságharc egy alig ismert, tragikus eseménysorát dolgozza fel. Az alkotók az 1848. júniusa és 1849. májusa között Erdélyben kibontakozó etnikai konfliktusok vérengzésekig fajuló történeteit és a Délvidék két tragikus eseményét tárják fel. A film vezetőszakértője Dr. Hermann Róbert történész személyes megjelenésével, és összekötő szövegeivel segít megérteni a szabadságharc ezen időszakának történéseit, az osztrák hadvezetés és a román felkelők együttműködésének okait, s tőle tudhatjuk meg azt is, mi és hogyan történt azokban a falvakban, ahol már nem él magyar lakosság, akik mindezt elmondhatnák. Dr. Gudor Kund Botond történész, református esperes és a témát kutató más szakértők mellett megszólalnak még az áldozatok neveit rejtő, több száz éves anyakönyveket őrző református lelkipásztorok és lokálpatrióta kutatók.
Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!
Hozzászólások
9/10
Nótárius
2019 márc. 18. - 13:20:32
9/10
Megrendítő iszonyatú dokumentum-összeállítás a történelem fősodrán kívüleső, s ezért kevesb figyelmet kapó tömeges tragédiájú, 1848-49-es eseményekről.
Az egymással konfliktusos történelmű népek között csak az hozhat valamiféle megnyugvást, tartós békességet, ha a felek az együttérzés, a megértés és a megbánás őszinte szándékával; az általuk okozott borzalmakat és károkat is számba veszik, nem csak az elszenvedetteket. A nekünk fájó veszteségek és sérelmek feltárása mellett, feltétlenül fontos, hogy mi is tudjunk szembesülni azokkal, amelyeket mi okoztunk más népeknek.
Egy másik történelmi korra vonatkozóan, de lényegét tekintve mégis ideillőn, így írt erről Cseres Tibor:
"A Hideg napok-kal példát akartam alapítani Kelet-Közép-Európa írói számára, hogy nyomomban egymás után és bátran tárják fel, amit saját népük nevében cégéres gazemberek követtek el a szomszédos és együtt-élő nemzetek ellen, olykor saját s a hatalmat bitorló vezetőik. Különösen az olyan gaztettek gyalázatának megírására, kimondására véltem s szerettem volna buzdítást adni a minket környező nyelvek alkotó íróinak, akiknek nevében magyarok ezreit-tízezreit mészárolták le a második nagy háború ürügyén. Ártatlan ezreket-tízezreket!
Voltak, kik már kezdetben megjósolták, hogy biztató felkiáltásom viszonzásra nem talál …
S így is lett, noha három-négy nemzet íróinak lelkiismeretéhez címeztem bátorító vallomásomat.
S mert így történt, sajnos és végül is magamnak kellett egy lépést tennem ... "
...
Az értesítések jelenleg le vannak tiltva! Amennyiben szeretnél cikkajánlókat kapni, kérlek, hogy a böngésző Beállítások / Értesítések menüpontja alatt állítsd be az értesítések engedélyezését!
2016
Hozzászólások