Két szökött fegyenc menekül árkon-bokron át egy közelebbről meg nem határozott latin-amerikai országban. A nyomukat követő fekete helikoptert sehogy sem sikerül lerázniuk.
Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!
Hozzászólások
2/10
Owl
2023 márc. 15. - 12:14:12
2/10
Csak a szép tájak miatt érdemes megnézni, mert egyébként elég alsó polcos film. Már az elején döbbenten néztem, mikor hátrakötött kézzel rohangálnak a pusztaságban, ahelyett, hogy eloldoznák egymást. De nem, ahhoz borotva kell. Így aztán sötétben, egymásnak háttal egy nyisszantással szabadulnak meg a kötéltől. Az egész film ilyen elmés jelenetekből van összetákolva.
Ez egy művészfilm. A két figura szimbolikus, ahogy minden más is a filmben. Többféle értelmezés lehetséges, én amellett vagyok, hogy a társadalmi szabályokból kilépni akaró emberek menekülését látjuk, az arctalan elnyomó hatalom pedig azért üldözi őket, hogy visszakényszerítse őket a meghatározott keretek közé, Társadalomkritika ez, de sokkal mélyebben, mint ahogy általában az megjelenik a filmeken, ezért elsőre nehezen visszafejthető, és nem is teljesen egyértelmű, de a rebellis kisebbség és az elnyomó hatalom harca mindenképp központi elem. Bravúros film egyébként.
Igen!
Talán a két fickó viszonyának az alakulása' a TÉMA ebben a filmben..
Amúgy semmi.
Csak a "Hessler EZREDES" ROBERT SHAW színész miatt néztem végig ezt a(...)
Nekem valahogy olyan érzésem volt a film nézése közben, mintha sci-fit néznék, pedig nincsenek benne fantasztikus elemek. Nemere Istvánnak voltak hasonló regényei, még a korai, nívósabb idõszakában.
Amúgy a Duna tv sem szinkronosan adta, ami önmagában nézve nem lenne baj, de a felirat a színvonala alapján valami internetes fordítás lehetett, ami sokat rontott a film élvezhetõségén. Összességében azonban így sem rossz, már csak a két kiváló színész miatt is érdemes megnézni.
Valamikor pár éve láttam a filmet, igaz, Alakok egy tájban volt a magyar címe, és nem vagyok biztos abban, hogy szinkronos volt. Viszonylag kevés szereplõs thriller-dráma, kissé vontatott idõnként, és talán unalmasnak tûnhet a két fickó folyamatos menekülése, gyakorlatilag ebbõl áll az egész sztori, némi lelkifröccsel nyakon öntve. Ami mégis némileg különlegesebbé teszi a filmet a két ember kapcsolatának alakulása, és érdekes megfigyelni, hogyan alakul ki bennük az egymás iránti bizalom, hogyan kényszerülnek összefogásra a túlélés érdekében. Az ország nevét nem tudjuk, azt sem, milyen háború után kerültek börtönbe a fõszereplõk, mi zajlik ebben a bizonyos országban, kik az ellenségeik. Ugyanakkor viszont a majdnem két óra végére egyáltalán nem tudunk meg többet az egészrõl, mint amit a film elején tudtunk, az a nézõ érzése, hogy a cselekmény nem fejlõdik sehová, jóllehet lineárisan zajlanak az események, és mindegy lett volna, ha csak 60 percben foglalják össze az egészet. Kicsit olyan ez, mint a pikareszk regények, ahol csak mennek-mennek az emberek, de nincs fejlõdés. Ha kicsit feszesebbre rántják össze a filmet, akkor véleményem szerint sokkal izgalmasabb lehetett volna, de úgy tûnik, ez a 70-es évek tempója, mai szemmel nézve talán kevésbé cselekménydús. A két fõszereplõ játéka jó, a rendezést sem mondanám rossznak, fõleg a helikopteres felvételek lehetnek izgisek, egyebekben viszont sajnos inkább a(z erõs) középmezõny felé tendál a produkció. Viszont mivel nagyon nehezen elérhetõ, és sem Malcolm McDowellnek, sem Robert Shaw-nak nem ez a legismertebb filmje, ezért véleményem szerint mindenféleképpen érdemes egyszer megnézni.
Az értesítések jelenleg le vannak tiltva! Amennyiben szeretnél cikkajánlókat kapni, kérlek, hogy a böngésző Beállítások / Értesítések menüpontja alatt állítsd be az értesítések engedélyezését!
Hozzászólások