Film és sorozat Moziműsor Színész és alkotó Színdarab Színházműsor Koncert Fesztivál Kiállítások Egyéb események Helyszínek Cikkek

Hacivat és Karagöz

Hacivat Karagöz neden öldürüldü?
török vígjáték, 135 perc, 2006

Értékelés:

4 szavazatból
Szerinted?
1 hozzászólás

Értékelés:

4 szavazatból
Szerinted?
1 hozzászólás
Bursa városa az Ottomán és a Bizánci Birodalom határán, a tizennegyedik században. Sokféle kultúra keveredik falak között. Kimerült emberek csoportja érkezik, a mongolok elől menekülnek a városba egy új élet reményében. Közöttük van Karagöz, az írástudatlan, ám értelmes és érzékeny türkmén pásztor, valamint az éles nyelvű, szószátyár hírvivő, Hacivat. Hamarosan összebarátkoznak, beszélgetéseikkel szórakoztatják a körülöttük lévőket. Ennek sikerén felbuzdulva előadásokat tartanak a közönségnek, melyeken kifigurázzák a helyi visszásságokat, az egyházi és törzsi vezetőket. Az ellenségeik listája gyorsan bővül.

Stáblista

Szereplők

Haluk Bilginer
Karagöz
Sebnem Dönmez
Ayse Hatun
Beyaz
Hacivat
Güven Kirac profilképe Güven Kirac
Kadi Pervane
Ragip Savas
Orhan

Alkotók

Hozzászólások

Spoiler
Szerinted?
perry 2009 jún. 25. - 10:09:45
A film egy régi árnyjátékot dolgoz fel valószínûleg a XVI. sz. elejétõl, vásárokon,kávéházakban és ünnepeken mutatták be.
A kor elterjedt szórakozási formája volt.
A két fõszereplõ két kutúra, az egyik írástudatlan ám de csavaros eszû paraszt legény a másik pedig,a mûvelt nyelveket tudó városlakó.
A nép hit szerint a szultán építkezésén dolgoztak
és az pedig mivel igen csak társadalmi bírálatot tartalmazó történeteket "mondtak" , kivégezte õket.
A szereplõk jellemezõen archetípusok, a zsémbes feleség, Celebi a fiatal nemes aki jó és a szó valódi értelmében is nemes.
Tiraky a habókos ópium függõ, Bebe Ruhi a beszédhibás törpe aki mindenkire ráakaszkodik, gyakran elverik.
Részeges aki gyakran csendõr szerepben tûnik fel és kurtizánokkal enyeleg.
Természetesen a nemzetiségiek képviselõi is felvonulnak a játékban, sztereotípiák mentén.
Lázok, kurdok, albánok, görögök, örmények és zsidók akik nem hordoznak önálló karaktert.
A film szépen felépített keleti mese, színesen fényképezve és megõrizve a múltbéli történetek értékét. Külön figyelemre méltó a színésze játéka, bár kissé túlzónak tünik európai szemmel, de a Karagöz történetek elmondására kifejezõ és mulatságos ennem a filmben.
Amin sok csodálkozni való nincs hiszen Akay saját gyökereinek mai napig élõ történeteit vitte képre.
Aki megnézi ezen a késõi órán, színes világot kap a XVI. századi török monda (?) világról.
Válasz