Programkereső

Hacivat és Karagöz

Bakancslistához adom
Hacivat Karagöz neden öldürüldü?
török vígjáték, 135 perc, 2006

Értékelés:

4 szavazatból
Szerinted?
1 hozzászólás
Bursa városa az Ottomán és a Bizánci Birodalom határán, a tizennegyedik században. Sokféle kultúra keveredik falak között. Kimerült emberek csoportja érkezik, a mongolok elől menekülnek a városba egy új élet reményében. Közöttük van Karagöz, az írástudatlan, ám értelmes és érzékeny türkmén pásztor, valamint az éles nyelvű, szószátyár hírvivő, Hacivat. Hamarosan összebarátkoznak, beszélgetéseikkel szórakoztatják a körülöttük lévőket. Ennek sikerén felbuzdulva előadásokat tartanak a közönségnek, melyeken kifigurázzák a helyi visszásságokat, az egyházi és törzsi vezetőket. Az ellenségeik listája gyorsan bővül.

Stáblista:

Szereplők

Haluk Bilginer
Karagöz
Sebnem Dönmez
Ayse Hatun
Beyaz
Hacivat
Güven Kirac profilképe Güven Kirac
Kadi Pervane
Ragip Savas
Orhan

Alkotók

Hozzászólások

Spoiler
Szerinted?
perry 2009 jún. 25. - 10:09:45
A film egy régi árnyjátékot dolgoz fel valószínûleg a XVI. sz. elejétõl, vásárokon,kávéházakban és ünnepeken mutatták be.
A kor elterjedt szórakozási formája volt.
A két fõszereplõ két kutúra, az egyik írástudatlan ám de csavaros eszû paraszt legény a másik pedig,a mûvelt nyelveket tudó városlakó.
A nép hit szerint a szultán építkezésén dolgoztak
és az pedig mivel igen csak társadalmi bírálatot tartalmazó történeteket "mondtak" , kivégezte õket.
A szereplõk jellemezõen archetípusok, a zsémbes feleség, Celebi a fiatal nemes aki jó és a szó valódi értelmében is nemes.
Tiraky a habókos ópium függõ, Bebe Ruhi a beszédhibás törpe aki mindenkire ráakaszkodik, gyakran elverik.
Részeges aki gyakran csendõr szerepben tûnik fel és kurtizánokkal enyeleg.
Természetesen a nemzetiségiek képviselõi is felvonulnak a játékban, sztereotípiák mentén.
Lázok, kurdok, albánok, görögök, örmények és zsidók akik nem hordoznak önálló karaktert.
A film szépen felépített keleti mese, színesen fényképezve és megõrizve a múltbéli történetek értékét. Külön figyelemre méltó a színésze játéka, bár kissé túlzónak tünik európai szemmel, de a Karagöz történetek elmondására kifejezõ és mulatságos ennem a filmben.
Amin sok csodálkozni való nincs hiszen Akay saját gyökereinek mai napig élõ történeteit vitte képre.
Aki megnézi ezen a késõi órán, színes világot kap a XVI. századi török monda (?) világról.
Válasz