A Krétakör Büchner-ciklusának befejező darabjaként a Danton halála című drámát, mint referenciát és ihletforrást kezelve, az előadás arra vállalkozik, hogy áttekintse Magyarország rendszerváltás utáni történetét. Célunk nem a megtörtént esetek lajstromozása, vélt vagy valós összefüggések felmutatása, a tényfeltárás vagy a leleplezés; a darab csak játszik a tényekkel, a valóságot keveri a fikcióval, hogy a köznapiból létrejöhessen egy szuverén, félig-meddig mesei, színpadi világ, amely groteszk-szatirikus látásmóddal veszi szemügyre Magyarország, illetve Kelet-Európa elmúlt 13 évét.
Nem színdarabban gondolkodunk, hanem előadásban, még inkább eseményben. Ezen az estén nemzeti önvizsgálatot tartunk a színházi forma segítségével.
Az előadás hangulatát meghatározó zenei szövetet a hajléktalan-versekre komponált művek és az élő zene alkotja.