Az egyik mindennapos halászati hajóútja során Magnus Sigge a Sandbergen partjaihoz közeli tengerparton egy eszméletlenül a homokos strandon fekvő nőre bukkan.

A nő, azonban amikor magához tér, nem emlékszik semmire. Nem tudja a nevét, sőt azt sem, előtte hol élt. Természetesen azonnal a rendőrséghez akar fordulni, de mégis félreteszi ezt a gondolatát, és megpróbál örömet találni az élet nyújtotta új helyzetében, no meg Magnus társaságában.

A következő nap reggelén meglepetésszerűen megjelenik Magnus Sigge sütödéjében és felajánlja a segítségét. A fiatal nő - akit Magnus Luciának nevez el -, lelkesedéssel veti bele magát a munkába, és úgy tűnik, van hozzá tehetsége is, mert egyre újabb és újabb saját sütemény- meg kalácsreceptekkel rukkol elő, ami rendkívül nagy népszerűségre tesz szert a kuncsaftok körében.

Lucia egészen feldobottnak érzi magát, sőt a fiatal nő iránt Magnus is különös vonzódást érez. A város, Sandbergen, a cukrászműhelyben végzett munka, Magnus közelsége elnyom benne minden más érzést, és egyre kevésbé hiányzik neki a múltja. Az viszont pár nap elmúltával ott áll előtte Bernd személyében.

Bernd volt az élettársa, mielőtt elindult a vitorlástúrájára, ahonnan nem tért vissza. Nos, ő Selma Alander, egy nagy cukrászati termékeket gyártó üzletlánc társtulajdonosa, sőt Svédország valamennyi nagyvárosában leányvállalatuk van. Vajon a sandbergeni idill a nagy vállalkozó óriások mellett továbbra is fennmaradhat-e? És a múlt köteléke erősebb-e, mint a Magnus iránt érzett mostani nagy szerelem?