A Dunakanyar közepén, félúton Esztergom és Visegrád között fekszik a festői Zebegény. A település lakossága a török idők alatt majdnem teljesen elpusztult, ezért az 1700-as évek első felében a lakosság pótlására németeket, magyarokat és szlávokat telepítettek le. A korabeli írások a 19. század elején Zebegényt német-magyar-szlovák településként említik. A nemzetiségi hatások a gasztronómiában is megjelennek, így a műsorban bemutatott ételek - a savanyú tojásleves, a schupnudli, a köménymagos stangli, a rozsdás hús krumplis puliszkával, a mákos guba és a spitzpuwe - is ezt tükrözik.