Jó dolga van manapság a krimirajongóknak, pláne a skandináv krimi rajongóinak, hiszen minden hétre jut legalább egy sorozatpremier valamelyik streamszolgáltatónál. Nemrég a SkyShowtime köszönt be egy eléggé felkavaró szériával.

A múlt felkavart iszapja

A skandináv krimik egyik nagy kérdése, hogy szabad-e bolygatni a múltat? Vagy legalábbis érdemes-e? Ebből ugyanis mindig csak baj van, és valaki pórul jár – nem kizárólag azok, akik meg is érdemlik. Az End of Summer úgy indul, hogy már eleve megszakad a szívünk:

a nyolcvanas években, egy nyáron eltűnik egy Billy nevű ötéves kisfiú, nem sokkal később pedig öngyilkos lesz az édesanyja.

A jelenben Billy nővére, Vera (Julia Ragnarsson) pszichológusként praktizál – illetve praktizálna, ha minden rendben lenne vele, de kimeríti a „csak az megy pszichológusnak, aki maga is segítségre szorul” közhelyet. Mivel kapcsolata volt az egyik páciensével, Vera most csoportos gyászterápiát tart, amit felügyelnek, így hátha visszakapja az engedélyét. Itt bukkan fel egy fiatal srác, aki olyan emlékeket idéz fel, amikből nagyon úgy fest, hogy ő az eltűnt kistesó, Billy.

Az End of Summer a svéd író, Anders de la Motte magyarul is megjelent regénye alapján készült, és tényleg megvan benne minden, ami egy hatásos skandináv krimihez kell. Vera persze hazalátogat, ahol már mindenki – apja, testvére, unokabátyja – majdnem sikerrel lezárta a múltat, de a lány az északi bűnügyi sztorik jó szokásához híven, elkezdi feltépni a sebeket. Hiszen az évekkel ezelőtti ügynek több áldozat is van: Billy, aki azóta sem került elő – illetve talán most –, Billy édesanyja és egy Tommy nevű fickó, akit a kisfiú elrablásával gyanúsítottak, és szintén eltűnt.

A sorozat természetesen a skandináv krimik másik nagy trükkjét is beépíti:

úgy képes megcsavarni a történet végét, a bűnügy megoldását, hogy tényleg meglepődünk. Sőt, nem csak meglepődünk, de el is borzadunk: ez az, ami egyedivé teszi a nordic noirt, mivel ebben a műfajban szinte mindig a legrosszabb történik meg.

Egy olyan esemény, amire még csak gondolni sem merünk, hogy megtörténhet – nem jut eszünkbe, mert a józan ész nem enged be ekkora borzalmat. De persze nem csak a végső csavar sokkol, a hat epizód alatt bőven kapunk fordulatokat, amik nem kis gyomrost visznek be.

És persze miért épp ebből a sorozatból maradna ki a magyar vonatkozás: a széria zenéjét Matty Bye és – részben – Lukács Norbert jegyzi.

Akkor mégis mi a gond?

A krimik egyik fontos eleme a karakteres és emlékezetes nyomozó, még akkor is, ha a figura nem a rendőrség kötelékében dolgozik, csak magánszorgalomból jár utána a bűnügynek. Csakhogy az End of Summer ezen a ponton rettenetesen elhasal. Veránál ellenszenvesebb karakter ugyanis kevés van a krimitörténelemben. Nem az a gond, hogy makacs, impulzív és ragaszkodik a saját igazához – ezek pont, hogy előnyök egy nyomozásban. A gond az, hogy

iszonyú ellenszenves, és ostobaságot ostobaságra halmoz, így márpedig nagyon nehéz vele menni.

Ez elsősorban a magánéleti szálra vonatkozik, nem a nyomózásra, amiben igazából ő csak ímmel-ámmal vesz részt, mi több, azon túl, hogy felkavarja az állóvizet, a többi már szinte történik magától. Szóval Vera, aki épp most igyekszik visszakapni az engedélyét, mit tesz, miután a főnöke megkérdezi, hogy ugye nem találkoznak már a páciensével, akivel összeszűrte a levet? Naná, hogy elmegy hozzá, és a kocsijából bámulja a pasit, aki épp az ablakban gitározik. És ez még csak a jéghegy csúcsa.

Vera teljesen inkompetens abban, amit csinál, ha nem ezért, akkor másért kéne elvenni az engedélyét, mivel minden fontosabb számára a betegek jóléténél és jogainál.

Aztán, amikor feltűnik ez a srác, aki úgy fest, hogy maga Billy, a derék pszichológus magasról szarik mindenkire, aki segíteni próbál neki ismét munkába állni, és se szó, se beszéd, lelép nyomozni. Persze, minden összefügg mindennel, de egy ilyen figurát egész egyszerűen nem lehet megkedvelni. Amellett ugyanis, hogy megértjük, mindez a traumatikus múltja miatt történik, semmi szerethető nincs benne. Kártékony és toxikus embertípus, pedig elvileg ő lenne a protagonista – képzeld el ezek után, milyen lesz a antagonista.

Ez is érdekelhet

13 hátborzongató skandináv krimi, amit kár lenne kihagyni

Akár régóta rajongsz a skandináv krimiért vagy még csak most kóstoltál bele ebbe a világba, itt egy lista, ami a műfaj legjobbjait gyűjti össze.

Lássuk!

Némiképp megkönnyíti a helyzetet, hogy nem végig Vera van a középpontban, több olyan rész is akad, amelyben szinte egyáltalán nem szerepel (igaz, ezek főként a múltban játszódnak). Én majdnem abbahagytam a szériát két rész után, de biztatok mindenkit: utána már kevesebbet látjuk ezt a csajt, és a sztori miatt mindenképp érdemes végignézni az End of Summert.