A film a bodrogkeresztúri izraelita temetőben és az olaszliszkai zsinagóga romos épületében készült 1965-ben, 1978-ban és 1986-ban. A múló idő rombolása egyre szembetűnőbb. Az első részben, 1965-ben a templom két látogatója, két idős, zsidó férfi rövid egyházi szertartást hajt végre. A szellem, a lélek, a hagyomány a halál és a tönkrement tárgyi emlékek között is él. 1986-ban a két rabbival már gyerekek is jönnek a zsinagóga romjaihoz, s a kukoricaszárral borított színben kalácsot törnek, bort isznak - a hagyomány lassan újjáéled.