A film néhány olyan ember élettörténetét vázolja fel, akiknek a szűkebb családjában Alzheimer-kóros beteg él, akinek a gondozását - munkájukon, családjuk ellátásán túl - fel kell vállalniuk. Arra a kérdésre keresi a választ, hogyan lehet együtt élni azzal a tudattal, hogy szeretett családtagunk személyisége annyira leépül, hogy már arra a kérdésre sem tud válaszolni: Ki vagyok én neked? A film célja az is, hogy felhívja az illetékesek figyelmét a problémára, hiszen segíteni kellene az Alzheimer-kórban szenvedő betegek hozzátartozóin (ahogy arra Nyugat-Európában már számos példát láthatunk), de a film megtekintése segítséget jelent azoknak is, akik hasonló problémával küzdenek, hiszen pusztán a tudat, hogy nem vagyunk egyedül, segít elviselni az elviselhetetlent. A filmet a forgatás közben elhunyt szerkesztő-rendező, Méry Zsuzsa emlékének ajánlják a film készítői.