"Volt egyszer egy parasztfiúból lett kántortanító, aki a messze Baranyából jőve énekhangjával megnyerte a turaiak szívét és a kántori állást. Aztán a kántor és a malmos szép, fiatal lánya egymásba szerettek, így lettek ők a szüleink. Kovács László a Bartók Béla által is felfedezett turai népdal, néptánc hagyományt a Gyöngyösbokréta mozgalom hátszelével országos hírig repítette, tánccsoportjával, kórusával, zenekarával. Még a nehéz korszakban sem tagadta meg hitét, és mégis elismerték tudását - Nagy Imrétől vette át a Kossuth-díjat, - első pártonkívüli népművelőként. Dolgos apósától közben elvették, államosították malmát, házát, mindenét. Kovács László az egész Galga-mente népművelője lett, járta a falvakat, tanácsaival segítette a néptánccsoportokat. Munka közben érte a halál, az egész Galga-vidékmegsiratta. Özvegy anyánk három kisgyerekkel állt a sarkára, nevelt embert belőlünk. A legkisebb, Kovács Géza (aki a Nemzeti Filharmonikus Zenekar főigazgatója) meséli el a vidéki magyar középosztálybeli család krónikáját..." - mondja a dokumentumfilm rendezője, (ifjabb) Kovács László.