Sára Sándor 1982-ben, több mint százórányi dokumentum-felvételből állította össze Krónika című, mindmáig kivételes művészi és dokumentumértékű filmeposzát a 2. magyar hadsereg tragikus megsemmisüléséről a Don-kanyarban. A "magyar apokalipszis" túlélői - tisztek, közlegények és munkaszolgálatosok -, valamint a százezernél több áldozat családtagjai negyven évi kényszerű hallgatás után először beszélhettek az átélt borzalmakról, az azóta is elszenvedett sok-sok megaláztatásról, elveszített szeretteik miatt érzett soha nem enyhülő fájdalmukról. A filmben megszólalók közül ma már szinte senki nincs közöttünk. A korabeli filmhíradók hazugságaival szembesített, döbbenetes hatású vallomásaik azonban mit sem veszítettek erejükből.
Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!
Hozzászólások
10/10
smh
2019 nov. 21. - 18:51:00
10/10
Véleményem szerint rendkívüli értékkel bíró sorozat, a készítésekor fennálló rendszer lenyomata és azon személyek, akiket aztán a háború utáni időkben beszervezett a hatalom, inkább csak tovább mélyítik a sorozat mondanivalóját. Szerencsére azóta már tudjuk, a nyilatkozók közül kik voltak ezek. De ezek mit sem adnak ahhoz képest, mint az a tény, hogy a sorozat segít szembesülni és igenis, szembenézni a múltunkkal. Régen ideje lenne már ennek!... Hogy milyenek voltunk, hogyan bántunk mi magyarok a saját honfitársainkkal, függetlenül attól, katonák voltak-e vagy munkaszolgálatosok, vagy akár a távoli ország civil lakossága vagy katonái. Pontos és kristálytiszta képet ad arról, milyen egy háború, milyen a nacionalizmus, az idegengyűlölet, de arról is, milyen a legreménytelenebb helyzetben megcsillanó remény, barátság, odaadás - vagy éppen a szerelem.
rogeregy
Teljesen igazad van. Nekem viszont azért tetszik, amit te is írsz: egész egyszerûen szemtanúk élményei alapján készült a film. Sára Sándor hatalmas érdeme. És ne felejtsük: ez még valódi háború volt, a maiak nem is nevezhetõk annak ("mi elvisszük a demokráciát"-felvonulnak, leigázzák, felborítják a rendszert, lehúzzák a lét, és lelépnek).
Tehát igen, vannak benne kõkomcsik, akiket én is utálok, ugyanakkor a hivatásos katonák visszaemlékezései felbecsülhetetlen kincsnek számítanak.
A kérdés csak annyi volt, hogy MOST miért nyúltak hozzá. Ezt látszólag semmi sem indokolja.
Az, hogy a 80-as években mennyire engedték Sáráékat "elmenni", egy másik kérdés. Ezt részben tudjuk és emlékszünk is arra, amikor elõször vetítették a sorozatot, milyen "viharok" voltak körülötte.
P.S.: Érdekes kacskaringókkal teli a magyar történelem. Major Ákos "mindkét" oldalon játszott, s a háború után a volt "horthysta" hadbíró, már népbírósági bíróként ügyködött...
Ennek a sorozatnak, van egy nagyon nagy hazugsága.
Egy mukkot nem lehet hallani arról, hogy ,,...a szocializmust 1941-ben békésen építõ szegény Szovjetúnió"-nak (ahogy 1983-ban, a film bemutatója idején ezt kellet hallgatni, vizsgán-feleléskor visszamondani), hol volt az a majdnem 300 hadosztálya, majdnem a teljes szovjet Vöröshdsrg, mit csinált ott éppen a nyugati határon, és miért éppen ott volt ez az egész Európát lerohanni képes, óriási méretû Vöröshadsereg. Hát biztos nem azért, hogy Jány Gusztáv, Lajtos Árpád, vagy éppen Major Ákos hadbíró elé kimenjenek a kejevi vasútállomásra.
Így a film teljesen hamis értelemmel és mottóval nyomul. Mit kereset a magyar katona a szovjet elleni háborúban? A ,, Hol vannak a katonák.." dalt is azért tették be. A dal elõadója is e szellemben énekel. Sajnos sok helyen, magyar színészhez méltatlan és színvonaltalan szövegejtéssel. Ugyanis a szöveget a magyar nyelv szerinti hangsúlyozással kellene énekelnie. És nem a zenei frazeálást kellene elõnyben részesítenie. ,, mon-gyátok (mondjátok) mért van így" A szó elejére a ,, mon"-ra kell a hangsúly és nem a ,, gyá"-ra. Kodálynak felmenne a pumpája ettõl.
Persze ma lehet külföldön, Irakban az imperialista, és világrendõre szerepében bohóckodó és terroista, a Vietnám, Korea ellen indított háborút szégyennel megjárt USA mellett kint lenni ,, magyar" katonának. De ha az országot kell megvédeni a világtörténelem eddigi és akkora már leggyílkosabb és õrültebb kommunista hatalma ellen, akkor a ,, mongyátok mért van így dalt kell énekeltetni. Ráadásul annak a Marlene Ditrichnek a ,, dalát", akinek a kimenekítése miatt, az 1944-5-ös utolsó nagy német ellentámadáskor ( A Halál 50 órája c filmbõl ismert, egyébként 50 napos volt), emiatt a tyúk miatt több 10 ezer amerikai katona halt meg. Mert vele volt elfoglalva, az õ kimenekítésével, Eisenhoover és parancsnoki grupja. Nagyívben letojták, a németek ellentámadása miatt súlyos katonai helyzetbe került amerika katonák 10 ezreit.
Tehát amit nem szabad a magyar hadseregnek, azt az amcsi hadseregnek szabad. Mocskos szovjet, komcsi rendszert a haza védelmének érdekében megtámadni. Pontosabban a kommunista horda, Európa lerohanására már 95%-ban erre felkészült, folvonult hadseregét, megelõzni. Ami világ hadtörténetében már számtalanszor elõfordult. És ma is tanított, hadászati és harcászati taktika.
A 90-es években az orosz történészek már nyilvánosságra hozták.
Sztalinék 1941-es, a katonaságuk vezérkarának hadijátékát és az ahhoz kapcsolósó dokumentációkat.. Aki nem járatos a hadtudományban, annak közöljük: a hadijáték egy megtervezett háború, haditerv, terepasztalon, elméletben való ,, lejátszása", a magasabb szintû parancsnokokkal, természetesen szimulált ellenséggel (ennek is vannak képviselõi), jelen esetben Zsukov volt az ellenség parancsnoka. Ezt aztán alapos kiértékelés követi és követte akkor is.
Ennek az ominózus hadijátéknak a témája és alanya a teljes Nyugat- Európa - a Szovjetúnió felöl nézve - , beleértve az össze nagyváros elfoglalását, így Budapestét is. Tekintettel a ,, Világ proletárjai egyesüljetek!" kommunista világterjeszkedésre és az ekkorra már bekebelezett, ,, a diktatúrák alól felszabadított" hazugsággal elfoglalt balti országokkal. Észtország, Lettország, Litvánia...
Természetesen ezekrõl a kommunista felügyelet és cenzúra alatti filmgyártás, így a forgatás teljes egésze, még a kérdésekig se juthatott el e témakörben. Maga Sára Sándor mondta el nem rég, hogy az elvtársak jelentõs része ellenezte, hogy a volt ,, hortysta fasiszta" tisztek még meg merjenek szólalni, és ezt mutogassuk a tv-ben! Stb., stb. elvtársi vélemények. Nem , hogy ezen volt katonák, (70-80-as években ekkor ablakmosó, bánya után éppen aszfaltozó stb) még szabadon mondhassa el emlékeit a háborús eseményekrõl. A komcsi ,, A múltat végkép eltörölni!" agyamentségben, természetesen a múlt igaz történetét is el kell törölni. Hiszen õk a komcsik is hazug múlttal jöttek elõ a szovjet hadsereg hóna alól és lettek mára dollármilliomosok úgy , hogy töbségül életében nem dolgozott KISZ vagy kommunista pártitkár.
volt.
Egy furcsa dologra lettem figyelmes a rögzített részek rendezgetése közben.
Azt vettem észre, hogy egy kicsit "belenyúltak" az anyagba (kb. a fele megvan a korábbi "Duna Autonómiás" Krónika-vetítésnek is).
Elõször is a filmhíradó elejét egyszerûen kivágták (MFI-földgömb, a visszacsatolt területek animációja nem látható a mostani részek elején) és a filmhíradó felirata után rögtön a "haditudósítós" inzert következik.
Viszont ez felveti azt a kérdést, hogy máshol is "dolgozhatott-e az olló"?
A rögzített fájlok alapján úgy tûnik, néhány rész több perccel is rövidebb volt, mint korábban...
Arra sajnos sem kedvem, sem idõm nincs, hogy minden részt tételesen összehasonlítgassak. Ha van valakinek hasonló tapasztalata, írja meg.
Az értesítések jelenleg le vannak tiltva! Amennyiben szeretnél cikkajánlókat kapni, kérlek, hogy a böngésző Beállítások / Értesítések menüpontja alatt állítsd be az értesítések engedélyezését!
Hozzászólások