A hallgatók kifejthetik véleményüket közéleti kérdésekről, de éppen annak érdekében, hogy a beszélgetések, viták ne csak általánosak, hanem konkrétak is lehessenek, egy ideje már megszólalnak a műsorban "hivatásos" riportalanyok is, nemegyszer a hallgatók kérdéseire, kritikáira is reagálva. A Megbeszéljük legjellemzőbb sajátossága a váratlanság: az, hogy nem tudni, ki szólal meg, és mit akar mondani. Ez tartja igazán ébren a közönség és a műsorvezető érdeklődését.
Ami pedig a műsorvezetőt, Bolgár Györgyöt illeti, 1968 óta rádiózik, de rendszeresen újságcikkeket, verseket, regényeket is ír, hetente pedig az ATV Újságíróklubjában is feltűnik.
Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!
Hozzászólások
oxális
2015 jún. 04. - 19:19:28
2 csoport van. Az egyik 16.30-17.30-ig, a másik 17.30-20.30-ig.
Elevenen élnek bennem a gyerkori/ifjúkori élmények, és tudom, hogy a tévedések/tévesztések teremtettek olyan helyzetek, melyek az adott közösségben a dominancia hierarchia felülírása/fenntartása/megerõsítése/fokozása érdekében a pillanatnyi direkt reakciókat eredményeztek.
" Baszki hogy lehetsz ilyen hülye??? HAHAHA...."
Ez igazán érdekes, és elgondolkoztató:
"Guy Claxton brit oktatási szakértõ és pszichológus egy tanulmányában. Állítása szerint, a radírozás csak arra jó, hogy a gyerekek szégyelljék magukat a hibáik miatt, és megpróbálják azokat nyomtalanul eltüntetni. Az iskolának viszont arra kellene tanítania a kicsiket, hogy a hibákat nem eltüntetni kell, hanem elemezni, kijavítani, és tanulni belõlük.
Ahelyett, hogy a gyerekeket megszégyenítjük, mert elsõre nem a jó választ írták be a munkafüzetükbe, inkább érdekessé kellene tenni számukra azt, ahogyan megszületik a helyes válasz – ebbõl sokkal többet tanulnak, mintha kiradírozzák a hibát, és úgy tesznek, mintha meg sem történt volna.
Késõbb se lohol nyakadban egy tanár....
Azt is idejében meg kellene tanítani a kicsiknek, hogy az életben senki nem fogja õket piros tollal követni, hogy belejavítson a munkájukba: ehelyett más jelekbõl kell kikövetkeztetniük, hogy jól cselekedtek-e, és máshogyan kell megtalálniuk az utat a hibáik helyrehozásához."
Csak megjegyzem:
Rómát teleszoborta egy Bernini nevû egyén (pl. a Szt. Péter bazilika terét és oszlopait is õ csinálta), de róla nem készült utólag szobor, csak egy emléktábla a volt lakóháza oldalára.
Aztán volt egy Michelangelo nevû sokoldalú kézmûves, róla készült egy szobor, amit mostanában a firenzei Uffizi-ben lehet meglátogatni.
Amúgy nem emlékszem, hogy Itáliában (aminek elég sok városát jól ismerem) egy központi téren, pláne Rómában, szobrot állítanának egy mûvésznek. Pedig ott aztán volt egy pár.
Az értesítések jelenleg le vannak tiltva! Amennyiben szeretnél cikkajánlókat kapni, kérlek, hogy a böngésző Beállítások / Értesítések menüpontja alatt állítsd be az értesítések engedélyezését!
Hozzászólások