Egy fiatalember mondja el serdülőkora történetét a fasizmus utolsó éveitől kezdve 1946-ig.
A hét éves Ciro szegénynegyedben lakik éjjeli őr apjával és bőbeszédű, örökösen tevékenykedő anyjával: a kamaszkori álmodozást és lógást a haverokkal beárnyékolja az éhezés és a gyakori bombázás. Amikor megismeri a szerelmet egy férjes asszony ágyában, mindenáron meg akarja játszani a felnőttet: csak csavarog és feketézik. Olyannyira hasonul velejéig romlott környezetéhez, melyben a tisztesség naivitásnak hat, hogy végképp elbukna, ha nem állna mellette hűséges gyerekkori szerelme.