1947. április 5-én avatták fel az ország legnagyobb emlékművét, a gellérthegyi Szabadság szobrot. Ebben az évben nagypéntek április 4-re esett, ezért egy minisztertanácsi rendelet a felszabadulás ünnepét másnapra helyezte át: így került sor az éveken keresztül Felszabadulási emlékműnek nevezett monumentum átadására ezen a napon. A szobor története azért is érdekes, mert tetten érhető benne, hogyan viszonyult a köznapi ember a propaganda által sulykolt ideológiához, és egyáltalán, hogyan vélekedett arról az eseményről, amelyet hivatalosan felszabadulásnak neveztek.