Teréz anya - családi nevén Agnes Gonxha Bejaxhin - 1910. augusztus 27-én született Skopjében, a mai Macedóniában. A Teréz nevet a Loreto rend missziós nővérei közé belépésekor vette föl az indiai Kalkuttában. Először a bengáliai részleg egyik iskoláját vezette. 1946-ban "hívást kapott a hivatáson belül". Megfogadta, hogy a "szegények legszegényebbjeit" fogja szolgálni, azokat az embereket, akiket szó szerint hagynak az utcán meghalni. Alázatosan és engedelmesen az engedélyek megérkezése után 1948-ban elhagyta a kolostort a Kalkutta nyomornegyedébe költözött. Iskolát, majd otthont nyitott, ahol a súlyos beteg emberek békében és tisztességben halhattak meg. Szolgálta a leprásokat, AIDS betegeket és mindenkit, akikről elfelejtkeztek és akiket magukra hagytak. 1950-ben megalapította a Szeretet Misszionáriusai római katolikus rendet. 1979-ben Nobel-díjat kapott. A film születésének 100. évfordulójára készült, s érzékletesen mutatja be, hogy melyek voltak azok a hatások, melyek Teréz anyát a szegények szolgálójává tették.