Az aktuális rész ismertetője: Rikica egy tánccal lepte meg nővérét, Blankit, születése napján. Greten, az egykori osztálytárs is ott volt, aki Bécsben élt szüleivel. Édesapja barátja Karl Rajmund úr, aki egy bécsi balettiskola tulajdonosa. Később Rajmund úr meglátogatta a Salom lányokat Szarajevóban és egyből felajánlotta Rikinek, hogy jöjjön Bécsbe, és iratkozzon be a balettiskolájába. Rikica talán még ösztöndíjat is kaphat. Ahhoz, hogy Riki Bécsbe mehessen, pénz kellett. És Nina nélkül erre reménye sem lehetett a családnak. A Salom család összeült egy nagy tanácskozásra, hogy Riki mindenképpen balerina lehessen. Amikor Klara legközelebb Bécsbe utazik anyagot vásárolni a kalapszalon részére, Riki is veletart. Kivesznek egy szép lakást, s a lakbért Nina és Škoro fizeti.
Danijel idegállapota rohamosan romlik, végül elszakítják a családjától, s elmegyógyintézetbe viszik. Blanki reménytelenül szerelmes Markoba, a gazdag szerb üzletemberbe. 1920. március 19-én Estera, a mama figyelmezteti, hogy Marko Korač soha nem fogja elvenni, de Blanki hajthatatlan.
Klara és Blanki a tengerre mennek, pihenni, új embereket megismerni és felejteni. Klara megismerkedett egy férfival, Ivo Valič a neve, aki habozás nélkül megkérte a kezét. A férfi szép ember, szebb, mint Škoro vagy Marko, s ráadásul katolikus. Blanki Mama sírva fakadt, örömében-bánatában. Rikica Bécs után Belgrádba szerződik a Nemzeti Színházhoz. Miloš múzsája most már örökkön-örökké "Rikili", a príma balerina.

A műsor ismertetése: A regény az ő igaz történetüket dolgozza fel az I. világháború kitörésétől egészen 1945-ig, hűen ábrázolt történelmi keretbe ágyazva. A könyv elején Szarajevó még az Osztrák-Magyar Monarchia távoli tartományának félig gyarmati adminisztratív székhelye (azért ne feledjük, hogy élt itt egy Gavrilo Princip nevű szerb diák is); a végén pedig a II. világháborúból győztesen kikerült Jugoszlávia egyik nagy reményű kulturális központja. Egy prosperáló boszniai zsidó család életén és megpróbáltatásain keresztül sajátos képet kaphatunk a kor hangulatáról, a bosnyák főváros multikulturális (német, magyar, muzulmán, pravoszláv, katolikus és szefárd) világáról. A romantikus szálak az öt lány karaktere miatt magától értetődően szintén jelen vannak; a művelt testvérek modern, világlátott felfogása ellentétben áll a család, a mikroközösség és az egész város hagyományos szemléletmódjával. Mindez érdekes konfliktusokat szül.