Az aktuális rész ismertetője: Akár az idő méréséről, akár navigációról, akár az emberek első felfedezéseiről, akár a későbbi korok technológiai újításairól van szó, mindig a matematika volt az alap, amire az emberiség építkezett. Az első lépéseket a matematika kialakításában az ókori tudósok tették meg Egyiptomban, Mezopotámiában és Görögországban _ ezek azok a kultúrák, amelyek megteremtették a számolás nyelvét. Azonban az ókori Görögország hanyatlásával a matematikai fejlődés is megtorpant _ legalábbis Nyugaton. Miközben itt a már kialakult matematikai tudás folyamatosan felejtődött és visszafejlődött, Keleten tovább folytatódott a fejlődés. Az ókori Kínában a matematikusok kidolgoztak egy nagyon egyszerű számolási rendszert, ami a ma általunk használt számolási módszerek alapját adta. Ha egy ókori matematikus el akart végezni egy összeadást, kis bambusz rudakat használt, amik 1-től 9-ig jelentették a számokat. Ezeket oszlopokba helyezték, mindegyik oszlop egy helyiértéket jelölt. A 924-et például úgy ábrázolták, hogy az egyes helyiérték alá a 4-es rúd került, a tízes alá a 2-es, a százas alá a 9-es. Ezt hívjuk tízes számrendszerbeli helyiértékes ábrázolásnak, és nagyon hasonló ahhoz amit ma is használunk. Ezzel a módszerrel a számolás nagyon egyszerűvé és gyorssá változott. Azonban a kínaiak csak a bambuszos számolási módszernél alkalmazták a helyiértékes ábrázolást, papíron sokkal bonyolultabb módon jegyezték a számokat, ahol minden helyiértéknek külön speciális szimbóluma volt. Az ókori Kínaiak azonban nem használták a nulla fogalmát, nem volt rá jelölésük, mintha nem is volna a nulla szám. Ezért volt problémájuk a számok leírásával, és használtak külön szimbólumokat a tízre, százra, ezerre. A nulla hiánya miatt a leírható számok száma nagyon limitálva volt ez azonban nem akadályozta meg a Kínai tudósokat egy hatalmas matematikai áttörés elérésében. A négyrészes dokumentumfilm-sorozat bemutatja a matematika történelmét és fejlődését a Föld különböző pontjain, kiemelve a legfontosabb matematikai áttöréseket és azok szerepét a mai tudományban, technológiában és kultúrában. Egy meg egy néha egyenlő hárommal _ legalábbis amikor a Matematika Történetéhez érünk.

A műsor ismertetése: A sorozatban Marcus du Sautoy az Oxfordi Egyetem matematika professzora kalauzolja végig a nézőket az egyik legfontosabb tudományág történetén. Utazása során különböző korokban és a világ különböző részein mutatja be a nézőknek a matematika alap tételeit és rávilágít, hogy hogyan támasztja alá a matematika a világunkat összetartó tudományt, technológiát és kultúrát. A sorozat a következő négy részből áll: A világegyetem nyelve, A kelet géniusza, A tér határai és A végtelen és azon is túl. Du Sautoy professzor bemutatja a matematika fejlődését és olyan témákat is érint, mint a nulla bevezetése vagy a még bizonyítatlan Riemann hipotézis, mely 150 éve foglalkoztatja a tudósokat, és amelynek megoldásáért a Clay Matematikai Intézet 1 millió dolláros díjat tűzött ki.