Az aktuális rész ismertetője: Douglas MacArthur (1880-1964). Kevés hozzá hasonló katonát ismer az amerikai történetírás. Senkit nem istenítettek és senkit nem mellőztek úgy, mint őt. Tettei hol rajongást, hol elutasítást váltottak ki. Hős volt az ausztrálok szemében, a filippinók és a dél-koreaiak felszabadítójukat látták benne, még a megszállt Japán is elismerte. Csodálattal övezett nemzeti hős, amikor 1942 telén parancs jön Washingtonból: Amerika leghíresebb tábornokának haladéktalanul el kell hagynia katonáit. De milyen út vezetett ideáig? Douglas MacArthur már gyermekként úgy érezte, hogy számára a hadsereg testesíti meg mindazt, ami jó az ország szempontjából. Előkelő családban nevelkedett. Nagyapja nagytekintélyű jogtudós és bíró, apja kiváló katona - meghatározó hatással voltak a fiatal fiú személyiségére. Mindketten megerősítették abban, hogy egy MacArthur nem csupán egyszerű katona, hanem tudós, művész és úriember. Douglas 1903-ban kitűnővel végez West Pointban, a katonai akadémián, az első világháborúban Franciaországban harcol, 1930 és '35 között vezérkari főnök. '37-ben visszavonul, de 1941. dececember 6. után újból aktivizálják. A csendes-óceáni csata hőse, lelassítja a japán előretörést, majd támadásba lendül. 1945. Szeptember 2-án a Missouri fedélzetén ő írja alá a szövetségesek részéről a japán kapituláció jegyzőkönyvét. A II. világháború egyik legnagyobb stratégája, a koreai háborúban az ENSZ csapatok vezetője. Az izgalmas portré nem csupán egy jelentős és végletesen összetett személyiség életét tárja elénk, de képet ad az 1880-1964-ig terjedő időszakról, s a Távol-Keleti térségről is.