Az aktuális rész ismertetője: A fahidak és a kőhidak korszakai után a Viktória-korban már a vas számított a hídépítés legfontosabb alapanyagának, amely lehetővé tette, hogy a korábbiaknál nagyobb távolságokat hidaljanak át. Brunel fiatalkori mesterműve, a Bristol melletti Avon-szurdokot átívelő, Cliftoni Függőhíd mérnöki zsenialitásának egy rejtett részletére csak a közelmúltban derült fény. A skóciai Tay folyó torkolatánák épített vasúti híd katasztrófája mutatott rá az öntöttvas törékenységének problémájára és adott lendületet egy új anyag, az acél gyártásának kifejlesztésére. Az acél diadalát hirdette a világ nyolcadik csodájának kikiáltott Forth híd, amely ma is lenyűgöző látvány. Devon és Cornwall határán, a Tamar fölött épült fel a Royal Albert-híd, amelyen át vasúti kapcsolat nyílt a délnyugati tengerpartok és London között. A fővárosban pedig felépült az ikonikus Tower Bridge, egy gőzgépek hajtotta felvonóhíd és függőhíd kombinációja.