Az aktuális rész ismertetője:
1999-ben Pervez Musharraf tábornok összegyűjtve a katonai erőket, meghiúsított egy iszlám hatalomátvételt. Ezt követően megengedte a parlamentnek, hogy működjön mindaddig amig ő Pakisztán elnöke. Egy filmesekkel elköltött vacsorán elmagyarázta elképzeléseit országa a Világban betöltött helyéről és arról, hogy egy katonai kormány miként működhet demokratikusan. De valóban létezhet demokrácia katonai hatalom alatt és miért akar egy hadsereg demokráciát? Sumar megkérdezett pakisztániakat arról, hogy mit jelent számukra a demokrácia. Törzsi vezetők, falusi asszonyok, teenagerek, vallási vezetők és az elnök mamája mondták el véleményüket.
A film kiemeli az egyre növekvő globalizációjú világ hatását egy ország politikai választásaira és utánajár, hogy milyen mélyen hatja át a katonai demokrácia a pakisztáni társadalmat - egy olyan társadalmat, melyben a hétköznapi politikai és társadalmi élet terén sokan még a régi szabályokat, régi rendet választják. Mit jelenthet a demokrácia ebben az összefüggésben?
A műsor ismertetése:
A Miért épp a demokrácia? epizódjait független filmrendezők készítették tíz különböző országban, Bolíviától az Egyesült Államokon át Pakisztánig. Az alkotások a rendezők személyes tapasztalatait, élményeit közvetítik a demokráciáról, vagy éppen annak hiányáról.
Weijun Chen például osztálytitkárt választó kisiskolások példáján mutatja be, hogyan működne a demokrácia Kínában (Szavazz rám, légyszi!), Alex Gibney pedig az afgán háborús konfliktus egy áldozatának sorsán keresztül ábrázolja a terror elleni háború visszásságait (Taxival a sötét oldalra). Film készült a dán karikatúra-botrányról (Epés karikatúrák), a Putyin elnöksége alatt újjáéledt orosz hazafiságról (Istenért, a cárért és a hazáért!), és arról a politikai zűrzavarról, amit ma Pakisztánban demokráciának neveznek.
Hozzászólások