Az aktuális rész ismertetője: Leonardo első ízben zenei tudásának köszönhetően ment Firenzéből Milánóba, nem pedig művészi vagy mérnöki képességei miatt. Diplomáciai ajándékba küldték a milánói herceghez, akinek láthatóan nagyon tetszett a lira da braccio hangja, amely egy hegedűfajta, amelyen különösen jól lehet improvizálni. Vallotta, hogy a zene hasonlít a festészetre, mert ugyanúgy, ahogy a végtagok arányosak egymással, amit például a vitruviusi embernél látunk, ugyanez a matematikán alapuló összefüggés létezik a zenében is. És ahogy a festészet a láthatóvá tett tudomány, a tudomány ugyanúgy hallható a zenében.

A műsor ismertetése: A londoni Királyi Művészeti Akadémia a bostoni Szépművészeti Múzeummal együttműködve első alkalommal gyűjtötte össze és mutatta be 2019. október 27. és 2020. január 26. között Lucian Freud önarcképeit. A kiállítás több mint 50 festményt, nyomtatványt és rajzot vonultatott fel a kortárs brit művészet 2011-ben elhunyt mesterétől, Sigmund Freud unokájától. Napjaink világhírű festője azok közé a XX. századi művészek közé tartozott, akik évtizedeken át következetesen irányították figyelmüket újból és újból önmagukra, s folyamatosan rögzítették önképük változásait.

Amikor megkérdezték Lucian Freudtól, hogy jó modellje-e önmagának, azt válaszolta: „Nem, nem fogadom el azt, amivel akkor szembesülök, amikor magamra nézek; és már itt kezdődik a probléma.” Éppen ez a „probléma” az, ami Freud önarcképeit annyira lenyűgözővé teszi. Minden képével újrakezdte önmaga megfogalmazását.

A kiállítás hét évtized műveit gyűjti egybe, a legkorábbi kép 1939-ben, a legutolsó pedig 64 évvel később készült. A válogatás lenyűgöző betekintést nyújt mind az alkotó pszichéjébe, mind művészi fejlődésébe. A képek nemcsak az öregedés folyamatáról számolnak be, de az önreprezentáció, az önértékelés változásait is tükrözik. Ifjúságában még görög hősnek, Acteonnak látjuk a festőt, végül pedig megereszkedett öregembernek, aki meztelenül áll velünk szemben fűző nélküli bakancsában. Alkotói módszereit a vonalak által dominált, korai grafikus hatású munkáitól egészen a vastag ecsetvonásokból épülő, pasztózus festményekig követhetjük, amelyekben megtalálta a maga stílusát.

Lucian Freud számára a nézés, a megfigyelés aktusával a mindenséget fogja át a tekintet. A kiállításról készült film egyedülálló lehetőség egy nagy kortárs mester művészetének és gondolkodásának megismerésére.