Az aktuális rész ismertetője: Zenei nagyhatalom vagyunk, Liszt, Bartók és Kodály életműve világszerte nemes áruvédjegy, de Dohnányi Ernő, Lajtha László, Járdányi Pál, Rózsa Miklós, Weiner Leó művei is gyakran szerepelnek a zenekarok és szólisták repertoárján. Idén ráadásul a zenevilág kerek évfordulót is ünnepel: Chopin mellett a másik romantikus géniusz, Liszt Ferenc születésének 200. évfordulójára is emlékezünk. A fények ugyanakkor elfedik az árnyakat, hiszen a zenei nevelés fokozatosan visszaszorul Magyarországon, s egyre nagyobb méreteket ölt a zenei műveletlenség és az igénytelen zene térhódítása. Sokan ezt világjelenségnek tartják, de ez nem vigasztalhatja a hét szabad művészet egyik legfontosabb ágának kedvelőit.
Az Átjáró mai adása a honi zenei nevelés helyzetére irányítja a reflektorsugarat. A műsor vendége Uzsalyné dr. Pécsi Rita, a neves zenepedagógus, Pécsi Géza leánya. A szintén oktatással foglalkozó szakember az adásban beszél édesapja rögös életútjáról, tanári és írói munkásságáról.
"Nagyon sok pedagógus is feleslegesnek, idejétmúltnak tartja a zenei nevelést - hangsúlyozza Pécsi Rita. - Ennek elmaradásával a XXI. század embere érzelmileg lesz szegényebb, s ez által maga a társadalom veszít a legtöbbet."
A huszonöt perces műsorban az érdeklődők megismerkedhetnek a "Pécsi módszer" alapjaival, azzal a különleges filozófiával, amely a zenét beágyazza a történelembe, és párhuzamba állítja a társművészetekkel. Az adásban egy korábban készített felvételről Pécsi Géza is megosztja gondolatait a nézőkkel.
A Liszt évhez kapcsolódva egy másik összeállítás a híres magyar zeneszerző szekszárdi tartózkodását eleveníti fel. A "Hírhedett zenésze a világnak" először 1846-ban a városháza avatását köszöntötte hangversenyével, majd ezt követően még három alkalommal látogatott az ezeréves városba. Liszt Ferenc Szekszárdi miséje a zeneirodalomban halhatatlanná tette a település nevét, noha csak megírása után száz évvel mutatták be a művet Szekszárdon.

A műsor ismertetése: Emberek és történetek a Kárpát-medencéből.