Az aktuális rész ismertetője: Szoboszlay Aladár 1925-ben született Temesváron, 1948-ban pappá szentelték. 1952 novemberéig Pécskán szolgált és hamarosan Temesváron lett káplán. 1956. végén Szoboszlay elkezdte írni Confederatio című művét, amelyben kifejtette nézeteit egy Arad központú, közös román-magyar konföderáció létrehozásáról. Már 1955-ben elkezdtek szervezkedni a konföderáció megvalósítására. Szoboszlay legfőbb segítője egy aradi román ügyvéd, Alexandru Fîntînaru lett, aki azt a feladatot kapta, hogy román tagokat toborozzon a mozgalom számára. Azt tervezték, hogy a magyar forradalommal egy időben Romániában is forradalmat bontakoztatnak ki. Fîntînaru felvette a kapcsolatot a Fogaras környékén bujkáló kommunistaellenes román partizánokkal, valamint a mozgalomba sikerült beszerveznie egy páncélos ezredest, akinek az lett volna a feladata, hogy egységeit Caracalból Bukarestbe vezesse és megszállja a stratégiailag legfontosabb épületeket, amihez felfegyverzett székely katonák is csatlakoztak volna. Szoboszlaynak több Csíkszereda környéki embert is sikerült bevonnia a szervezkedésbe, így a mozgalom egyik központja hamarosan Csíkszereda lett. A Securitate viszonylag hamar tudomást szerzett az eseményekről, emberei letartóztatták a résztvevőket, majd Temesváron sor került a hírhedt Szoboszlay-perre. 1958. május 30-án a tíz fővádlottra kimondták a halálos ítéletet. A többieket, 56 társukat, életfogytiglani kényszermunkára, illetve nehézbörtönre ítélték. 1958. szeptember elsején Aradon, kilenc társával együtt kivégezték Szoboszlay Aladárt és őket máig ismeretlen helyen hantolták el. Szoboszlay Aladár művei és az általa vezetett mozgalom a megújulás, a jövőt igenlés szép példája, amely bizonyította, hogy a diktatúra legsötétebb éveiben is lehetett igaz ügyet szolgálni. Az Átjáró mai adásában Páskándiné Sebők Anna kultúrtörténész Erdély - 1956 című dokumentumfilm-sorozatának a Szoboszlay-pert bemutató részét tekinthetik meg.

A műsor ismertetése: Emberek és történetek a Kárpát-medencéből.