Henri Marie Raymond de Toulouse-Lautrec-Monfa néven, grófi családba született. Életét és művészetét is meghatározta betegsége, az úgynevezett tömöttcsontúság. A kis Henri tizennégy, majd tizenöt éves korában egymás után eltörte mindkét lábát, és mivel csontszövete túl gyenge volt ahhoz, hogy a törések összeforrjanak, megállt a növésben. Magassága felnőttként sem haladta meg a 152 cm-t. Iskoláit ezután magánúton folytatta, visszahúzódó fiú vált belőle. Apja - miután megtudta, hogy fia nem lesz képes vele vadászni, lovagolni és más férfias tevékenységeket folytatni - többé szinte tudomást sem vett róla. Anyja viszont visszahúzódó fiának szentelte életét.

Toulouse-Lautrec legfőbb elfoglaltsága már ágyhozkötöttsége alatt is a rajzolás volt. Érettségi után a kor híres francia festőinek műhelyében tanult, itt ismerkedett meg többek közt Vincent van Gogh-gal is. Az impresszionizmus érdekelte, majd később modernebb irányzatok felé fordult. Végül a posztimpresszionizmus egyik legeredetibb mestere válik belőle.

A szülői házból kikerülve - 1884-ben - a Montmarte-ra költözött, példaképe, Edgar Degas egykori házába. Innentől Toulouse-Lautrec élete fordulatot vett: belecsöppent a bohémek színes, izgalmas, ám romlást hozó világába. Megragadta a környezet: a kabarék, zenés kávéházak, alvilági figurák, bohócok, prostituáltak adták festményei témáit.

1889-ben megnyílt a Vörös Malom, vagyis a Moulin Rouge, a bohémek és így Toulouse-Lautrec legkedvesebb mulatója, a párizsi éjszakai élet legfelkapottabb, legcsábítóbb szórakozóhelye. Megnyitása előtt Toulouse-Lautrec-et bízták meg a hely plakátjának megtervezésével. Elkészíti a La Goulue-t, egyik leghíresebb plakátját, a Moulin Rouge egyik leghíresebb kánkán táncosnőjéről. A kritika meleg fogadtatásban részesítette Toulouse-Lautrec-et, aki elkezdett intenzívebben foglalkozni a litográfiával. Két másik mesterműve a La Goulue és nővére a Moulin Rouge-ban és Az angol úr a Moulin Rouge-ban.

Haláláig - mely egyenes következménye volt annak a romboló életmódnak, az alkoholizmusnak és éjszakázásoknak, amit folytatott - több mint 350 litográfiát készített, ebből számos plakátot, olyan sanzon- és kabaré-énekesekről, mint Yvette Guilbert, Aristid Bruant és Jane Avril.