Húber András

Szobrászművész. Autodidakta; szabadiskolai mesterei: Bak Imre, Csiky Tibor, Fajó János, Misch Ádám. 1978: a Budapesti Vizuális Hónap díja; 1980: A Fiatal Művészek kiállításának díja, Berlin; 1988: A Veszprémi Tűzfal Pályázat díja; 1988, 1992, 1994: 3. Országos Faszobrászati Kiállítás díja, Nagyatád; 1989: az Országos Kisplasztikai Biennálé díja; 1992: II. Országos Szobrászrajz Biennálé díja; 1997: az Országos Éremművészeti Biennálé díja; 2004: Munkácsy Mihály-díj. A Fáskör művészeti csoport tagja, a Közép-Európa Fényműhely alapítója és vezetője. Járt artistaiskolába, volt tsz-tag, szerszámkészítő és kohásztechnikus. Tizenöt évig - 1984-ig - dolgozott gyárban, közben szabadiskolákban, alkotótelepeken tanult. Mesterei - Fajó János és köre - a magyar neokonstruktivizmus Kassák örökségét továbbvivő képviselői. Első alkotói korszakában - a '70-es évek közepétől a '80-as évek közepéig - konstruktivista fa- és fémplasztikákat készített. A '80-as évek közepén fordult a magyar bio-artnak nevezhető mozgalom felé, amelynek nagy hatású mestere Samu Géza volt. A '80-as évek második felétől egymás után teremti kultikus, biomorf áglényeit, megtartja a konstruktivizmusból tanult tiszta szerkezeteket, de ezeket szenvedélyes, organikus, finom rajzú térformákká alakítja. Műveinek kiindulópontja többnyire az ág, az elágazás. A természetben gyűjtött fákhoz len- és kendervásznat, papírt, háncsot, kócot társít, legtöbbször meghagyva nyers, eredeti színüket. Ha - igen ritkán - színez, itt-ott mészfehérrel pettyez, halványvörössel pácol. A finom részletek iránti érzéke fő műfajává a kisplasztikát teszi. Műcímei jellegzetesek: Szélkiáltó, Vörös szárny, Nomád emlék, Tavaszi áldozat, Táltoskirály, Bűvös ház, Éjféli bika, A titok hordozója stb. Szobrai akár törékeny ágbálványt, haldokló madárlényt, történelem előtti ágkunyhót vagy titokzatos szélhárfát idéznek, mindig úgy hatnak, mintha egy elfelejtett, vagy sosem volt ősi kultúra szertartási tárgyai lennének, de a szürrealizmus, a lírai nonfiguratív és a posztmodern irányzatok nélkül nem születhettek volna meg. 1990-ben Samu Gézával, Orosz Péterrel és Varga Géza Ferenccel együtt megalapítja a Fáskör művészeti csoportot, a hazai bio-art korszakos jelentőségű műhelyét. A '90-es évek közepétől ágmunkáiban megjelenik a rusztikus felületű kő, az örök és a mulandó anyag bizarr együttese műveinek mágikus hatását tovább fokozza.