Lukács Ágnes

festőművész
Született: 1920. november 11. (104 éves) (Magyarország, Budapest)

1939-44: Magyar Képzőművészeti Főiskola, festő szak, mestere: Szőnyi István. Középiskola rajztanári oklevelet is szerzett. 1944 nyarán Auschwitzba deportálták, decemberig itt, majd más lágerekben volt. Salzwedelben szabadult fel 1945 áprilisában. Budapestre hazatérve megtalálta szüleit. 1946-ban jelent meg az Auschwitz, női tábor című rajzsorozatából készült album. 1945-től rövid megszakításokkal rajztanárként dolgozott. 1955-től nyugdíjazásáig, 1976-ig az Eötvös Loránd Tudományegyetem Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium vezetőtanára volt. 1953-ban alapító tagja volt a budapesti Pedagógusok Képzőművész Stúdiójának. Rendszeresen részt vett a Stúdió és a Székely Bertalan Kör kiállításain. Rajzai megjelentek a Köznevelés, az És, a Magyar Nemzet, valamint a Kisdobos című újságban. Éveken át illusztrálta a Rotterdamban megjelenő Esperanto című nemzetközi és a Hungara Vivo című magyar eszperanto folyóiratot. Kollázsain, grafikáin, festményein a koncentrációs táborok emlékképeit dolgozza fel.