A magyar szociofotó történetének egyik nagy alakja. 1931 őszén iratkozott be a szegedi egyetem Állam- és Jogtudományi Karára. Egyetemi évei meghatározóak voltak életének alakulására, mivel ez időben született meg benne a tudatos fotózás igénye. Megismerkedett a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának tagjaival, Radnóti Miklóssal, Ortutay Gyulával, Baróti Dezsővel, Tolnay Gáborral, Buday Györggyel. Ezt követően születtek meg a 30-as évek közepén művészi értékű szociofotói. 1938-ban a háborús légkör, illetve az antiszemitizmus terjedése miatt külföldre utazott. Párizsban egy évet töltött, majd egy spanyolországi riport kapcsán Spanyolországba utazott volna, de csak Portugáliáig jutott el. Innen a marokkói Tangerbe utazott, ezután végleg elszakadt szülőföldjétől. 1947 nyarán barátja, Fernando Vela meghívta Llanesbe, a spanyol tengerpartra. Családjával végleg itt telepedett le. 1998. március 15-én a 85 éves művész munkássága elismeréséül a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti Keresztjét kapta.