Oskar Fischinger a kísérleti filmezés, az absztrakt animáció úttörője és szellemi vezéralakja volt, filmjeit sokan "vizuális zenének" nevezik.

Fischinger 1900-ban született Németországban, mérnöknek tanult és műszaki rajzolóként dolgozott mielőtt érdeklődése a filmgyártás felé irányította. Az 1920-as évek elején már Berlinben találjuk, ahol mozifilmekhez készített főcímeket, speciális effekteket (például Fritz Lang "Woman on the Moon" című filmjéhez) valamint elkezdett dolgozni animációs rövidfilmjein, amelyek rövid idő alatt ismertté tették a nevét szerte a világban.

1936-ban a növekvő náci befolyás elől (a náci cenzorok filmjeit "degeneráltnak" titulálták) a Paramount filmgyár meghívását elfogadva Amerikába költözött családjával. Néhány éven keresztül dolgozott a legnagyobb animációs stúdióknál, az MGM-nél, a Disney-nél (ahol a Fantasia-n dolgozott), de emberileg és művészileg csalódottan távozott a nagy stúdióktól és végül a festészetben keresett menekülést és talált megnyugvást.

Fischinger látomását a vizuális művészetekről "abszolút animációnak" nevezte. Akár szénnel rajzolt, esetleg papírkivágással vagy 3D modellel dolgozott, akár olajképet festett - egyetlen dolog érdekelte, az, hogy olyan műalkotást hozzon létre, amely mozgáson alapul, szintisztán absztrakt és teljesen elkülönül a való világtól. Célja volt, hogy animációs filmjeiben két nagy szenvedélyét a zenét és a képzőművészetet ötvözze.

Filmjeiben három dimenziós teret hozott létre geometrikus formáival, amelyek ide-oda repültek és ugráltak a képernyőn. A meganimált formák kiválasztására és megteremtésére hatással volt buddhista hite és intenzív érdeklődése a biológia és a csillgászat iránt.

Oskar Fischinger szellemi öröksége sok XX. századi művészt megihletett, többek között Norman McLarent, Alexander Alexeieff-et, Claire Parkert, festményei pedig közös gyökerűek Kandinsky, Mondrian, Malevich és az orosz konstruktivisták művészetével. (Varga Filmklub)