Festőművész. Győrött fiatalon Pandúr Józsefnél ismerkedett meg a festészettel. 1928-tól a budapesti Iparművészeti Iskolában Helbing Ferenc és Haranghy Jenő tanítványa volt. 1930és 1937 között a Képzőművészeti Főiskolán Rudnay Gyula és Glatz Oszkár a mesterei. Az V. évben Rudnay Gyula tanársegédje lett, 1947-től pedig egyik vezetője lett a bajai Rudnay-féle Szabadiskolának. Népi tárgyú alkotásaival hazai kiállítások állandó résztvevői. 1958-ban és 1962-ben gyűjteményes tárlatot rendezett a Csók Galériában. 1965-ben itáliai tanulmányútja alkalmából Milánóban is bemutatta műveit. Fő műfaja a csendélet és a figurális kompozíció, ezen belül portréval és aktfestészettel egyaránt foglalkozott. Művészetében az alföldi és a nagybányai hagyományokat szintetizálta. 1937-ben megkapta a Rotary Club nagydíját, 1940-ben elnyerte a Balló Ede pályázatot. Sok munkáját őrzik közgyűjteményeink: a Magyar Nemzeti GAléria, a kiscelli múzeum, a szolnoki műzeum, a bajai Képtár, stb. Az olasz Prof. Galileo Gentile és az Ammassari világhírű magángyűjteményekbe is kerültek képei.