1974-ben szerzett diplomát az ELTE magyar-orosz szakán. Az egyetem befejezése után az ELTE 19. századi magyar irodalmi tanszékének, 1977-től pedig az esztétikai tanszékének adjunktusa. Főbb kutatási területei: a szóművészetek esztétikája, képelmélet, különös tekintettel a bizánci ikon teológiájára; az orosz kultúra, ezen belül az avantgárd és a szovjet típusú totalitárius tömegkultúra története; a politika mediatizációjának kérdései. 1979-ben alapító tagja lett a Fölöspéldány alkotócsoportnak, föllépett irodalmi koncertjein, részt vett antológiájában. 1980-1984-ben az írószövetség József Attila Körének titkára. 1990-től a M. Russzisztikai Intézet vezetőségi tagja. Szerkesztői tevékenysége: 1970-73 a Jelenlét, 1981-84 a Medvetánc, 1983-86 A fi lmvilág szerkesztője, 1988- tól az Új Hölgyfutár egyik alapító szerkesztője, 1989-től a 2000 szerkesztője. Oroszból fordít, történelmi tanulmánygyűjteményeket szerkeszt. Lírikusként a groteszk területen mozog otthonosan. Verseinek java partitúraként is értelmezhető, ritmizálásra, dúdolásra, akusztikus megszólaltatásra egyaránt alkalmas. A költészet játékmestere.