Képzőművész

Désen született bő hat évtizede. Kolozsváron tanult, majd Szatmárnémetiben egy egyedi tervezésű különleges épület megépítésére kapott megbízást. Ez a toronyszerű építmény volt a húsz év előtti Románia legmagasabb épülete. E Góliát hatalmas árnyékában szabad óráiban tovább alkotott. Mintegy ellensúlyként miniatűr karakterrajzokat formált agyagba, fába. S ezen munkálkodik áttelepülése óta mindmáig.
Alkotásai, kisplasztikái, ezek az apró figurák tulajdonképpen a humorba oltott jellemábrázolás találó darabjai. Sárból vétettünk - tudjuk a Teremtés Könyvéből. Vajda László anyaga is a sár - az agyag -, s ennek sajátossága, hogy formálható, akár a jellem. Személyiségünk legmélyét kutatja, hogy megtudja - nem azt, hogy mivé lett (hiszen nyilvánvaló), hanem valójában milyen is az egyes ember. Játékos alkotások-e ezek a figurák? Sokkal többek annál: az igazságkeresés mély és mesteri darabjai az ellentétek örök játékai révén.