Személy

Vera Molnár

festőművész, képzőművész
Festőművész.

1942-47 között festészetet és művészettörténetet tanult a Magyar Képzőművészeti Főiskolán. 1946-1947 ösztöndíjasként Rómában tartózkodott, majd férjével, Molnár Ferenc pszichológussal Párizsban telepedett le. 1960-ban Garcia-Rosi Morellet-vel, Francisco Sobrióval, Jöel Steinnel, Yvarallal, és férjével megalakította a Groupe de Recherche d'Art Visuelt (GRAV).

1967-ban a Párizsban az Institut d'Esthétique et des Sciences-ben dolgozó Art et Informatique csoport alapító tagja volt, majd 1979 -től a párizsi Georges Pompidou Központban működô Atelier de Recherches des Techniques Avancées-ben dolgozott. 1980-1990 -től a párizsi Centre de Recherche Experimental et Informatique des Arts Visuels (Université de Paris I.) alapítója és docense, a képzőművészet és művészettudomány tanára a párizsi Sorbonne egyetemen. 1948-ban Dürer Melankólia című rézkarcától inspirálva geometrikus rajzokat készített. 1959-1968 között a "machine imaginaire" segítségével dolgozott, egy olyan szerkezetével, amely a számítógéphez hasonlóan a művészi alkotómunkában mintegy az emberi agyat helyettesíti. 1968-tól foglalkozik a számítógépes művészet lehetőségeivel, 1974-1976 között kidolgozta a "Molnár-programot", amely a komputerművészet legkorábbi példái közé tartozik. Fôiskolásként kubista, majd absztrakt képeket festett, az 50-es évek végéig erôteljesen kötődött a konstruktivista hagyományokhoz.

Az 1960-as évektől a tudomány és a művészet határterületeit érintő munkássága az alapformákat, elsősorban a négyzetet transzformáló matematikai alapon bontakozik ki, az egymásra következô, egymásra hasonlító alkotásaiban mindig a minőségi változásra, a "fantasztikus eseményre" koncentrálva. Az informatikát eszközként, a művészi alkotómunka felgyorsítójaként használja, egyben a művészet tradicionális fogalmától való elszakadás eszközeként. Az alapelemeket jelentő négyzet és a téglalap alakú formák kompozíciós rendjének meghatározása, a "tűréshatárok" megjelölése után számítógéppel készíti el a kompozíció lehetséges variációit. A kontúrrajzoktól jut el a teljesen kitöltött formák felé, a kinyomtatott variációkból választja ki a végleges, vászonra szánt változatot. Utóbbi műveiben fordított eljárást is alkalmaz: a kép elkészítése után elemzi számítógéppel a további lehetséges variációkat.

Életművéért elsőként kapja meg a berlini d..velop digital art award (DDAA) kitüntetését.

Hozzászólások