Film és sorozat Moziműsor Színész és alkotó Színdarab Színházműsor Koncert Fesztivál Kiállítások Egyéb események Helyszínek Cikkek

A rettentő görög vitéz

bábjáték, 2 felvonás, 90 perc, magyar, 2008., 6 - 99 éves kor között

+ 1 kép

Értékelés:

5 szavazatból

Szerinted?

1 hozzászólás

Az ókor egyik legnagyobb hőse, Thészeusz, tizenhat évesen elindul Athénba, hogy megismerje édesapját, a királyt. Útja során hírhedt rablókkal, marcona tolvajokkal, alvilági állatokkal küzd meg. Furfangos eszével és bátorságával mindegyiket legyőzi, és amikor azt hiszi, hogy végre megpihenhet apja palotájában, és talán ehet is valamit, kiderül, hogy a legnagyobb feladat még hátra van: le kell győznie a labirintusi szörnyet, Minotauroszt, aki rettegésben tartja Athént. És micsoda szerencse! Nem téved el az útvesztőben, hiszen segíti őt a krétai királylány, Ariadné aranyfonala.

Díjak:
2009 - Az V. Gyermekszínházi Szemle diplomája és a Szemle fődíja, valamint az Oktatási és Kulturális Minisztérium 150.000 Ft-os díja és a Millenáris díja

A(z) Stúdió "K" Színház előadása

Teljes leírás

Bemutató időpontja:

2008. szeptember 13., Stúdió "K" Színház

Stáblista

Szereplők

Nagypál Gábor

Thészeusz (hős)

Hannus Zoltán

Aigeusz (Thészeusz atyja)

Nyakó Júlia

Aithra (Thészeusz anyja)

Hannus Zoltán

Periphétész (a bunkós ember)

Lovas Dániel

Szinisz (a fenyőhajlító rabló)

Homonnai Katalin

Öregasszony (a koca gazdája)

Nyakó Júlia

Koca (alvilági halálos állat)

Hannus Zoltán

Szkirón (a lábmosató útonálló)

Nyakó Júlia

Teknősbéka (alvilági halálos állat)

Lovas Dániel

Prokrusztész (a kinyújtó-megrövidítő)

Homonnai Katalin

Ariadné (krétai királylány fonállal és koszorúval)

Lovas Dániel

Mínótaurosz (bikafejű, emberevő szörny)

Spilák Lajos

A zenék szférája

Alkotók

Hozzászólások

10/10

RETTENTÕ GÖRÖG VITÉZ Fodor Tamás Stúdió K

A népligeti Vurstliban Paprika Jancsi, Kemény Henriknél Vitéz László verekszi ki az igazát,
Zalán Tibor csodás játékában az ókori Thészeusz kezd hasonló módon karrierépítésbe. Út-
ban Athén felé Periphétész képében egy valóságos B-közép Bunkósember áll útjába. Bodor
Kata téglafejû izomszekrénye /"magyar" hangja Hannus Zoltán/, megkapja a magáét, ahogy
a másik bábalkotó, Németh Ilona fenyõhajlító rablója is, aki agyafúrt hõsünk szálfacsúzlija
által, szó szerint kettészakíttatik. A páratlan leleménnyel kifundált útonállók, a fordulatos
cselekmény, a pattogó dialógusok a gyermeki fantáziájú szerzõt dicsérik, a színre állítás az
egész társulatot, élén Fodor Tamás-al. Németh Ilona még az ifjú vitéz bájos orczájába is
képes karakter-vonásokat csempészni, Minótaurosza pedig valóságos kezes bárány, annál
félelmetesebb Bodor Kata Öreganyója kocafejû halálos alvilági állatával. Annyira kifejezõ-
ek a bábok, hogy /ógörög/ feliratozással, akár Spártában is értené mindenki a darabot...
Na de nekünk itt vannak a fantasztikus színészek, akik túl a mozgatáson, hangbéli szerepal-
kotással lehelnek életet beléjük. A lábmosós bitangból Athén urává emelkedett Hannus
Zoltán egyetlen odavetett félmondattal tökéletesen jellemez/"anyád hogy van?"/, Nyakó
Júlia állatsereglete Kocától a Teknõsbékáig, Homonnai Katalin hölgykoszorúja gonosz ba-
nyától a szerelmetes Ariadnéig terjed. Nagypál Gábor, hetyke legénykedésen túl, a gro-
teszk irónia színeit is fel tudja villantani, Lovas Dániel három figurájában mesteri hangvál-
tásokkal karakterizál. A földi szférák zenéjét Spilák lajos szolgáltatja, aki komponista-elõ-
adóként uralja extrém hangszer-arzenálját, mennyei rezgettyûje, doboz-xilofonja és egy-
kezes fuvolajátéka egyenrangú akusztikus paralelje a bravúros produkciónak.
Tanulságos elõadás: egymást irtó módszereink cizelláltabb változatai mellett, lassan nem
árt ókor-ókor a bunkósbotot is elõvenni...

Válasz