Cirkuszi tárlatvezetés
Különös, a klasszikus cirkusz határait kitágító, egyedi hangulatú előadás a Tündértánc – Nővarázs. Hogyan lehet közös pontokat találni a cirkusz- és a képzőművészet között? Mi a közös egy festményben és egy cirkuszi számban? Tud-e annyira maradandó lenni egy cirkuszi szám felejthetetlen pillanata, mint egy márványszobor? Le tud-e lépni a festővászonról egy alak, hogy aztán a manézsban életre keljen?
Az előadás képzelt helyszíne ezúttal egy galéria, melyben festményeket és szobrokat állítottak ki, nem is akármilyeneket: a művészettörténet leghíresebb nőábrázolásait és a női lét szimbolikus életképeit. Az ide betévedő látogató egy olyan élményben vesz részt, melyben még soha azelőtt: a cirkusz varázslatos eszközei segítségével megismeri a művészettörténet kiemelkedő pillanatait és alkotásait; és ezeken keresztül azt a csodát is, ami a Nő, legyen akár szenvedélyes amazon, akár ihlető múzsa, önmagát kereső fiatal vagy bölcs öregasszony.
Van humora a Mona Lisának? Mi járhat Picasso, Munch vagy Szinyei Merse Pál nőalakjainak fejében? Hogyan hatnak a cirkuszművészetre Charles Demuth, Gustav Klimt vagy Frida Kahlo híres festményei?
A Tündértánc – Nővarázs című előadásban egy kislány szemével és fantáziájával láthatjuk a valóság mögötti valóságot: s ahogy a gyermeki fantázia végtelen, úgy elevenednek meg a jelenetek is. A szobrok megszólalnak, a képek titkokat súgnak a fülünkbe, a kőből faragott alakok bújócskázni kezdenek velünk, a festett figurák ölükbe ültetnek és álomba ringatnak.
Talán ez a valóság, talán felnőtt fejjel felejtettük csak el látni ezeket a titkokat? Talán rég elfelejtettük, hogy világunk sokkal titokzatosabb és színesebb? Talán újra gyermekké kell változnunk, hogy rá tudjunk csodálkozni a szépségre, a varázslatra, az egyszerű dolgok bölcsességére, a titkok igazságára? S végül: talán e cirkuszi tárlatvezetés után a lehetetlen újra lehetségessé válik…
A(z) Fővárosi Nagycirkusz előadása
Hozzászólások