A komédiaszínház

színmű, 3 felvonás, magyar, 2002.

Még nincs szavazat!

Légy te az első!

Ki ne lenne kíváncsi a színpadi próba titkaira? Az olasz komédia legnagyobb mestere, Carlo Goldoni (1707-1793), aki színész és társulatvezető is volt, ismerte közönségének ezt az óhaját: darabja bepillantást enged a kulisszák mögé.

Műve azonban az intimitásoknál mélyebbre mutat. Kora színházi újítójaként igyekezett a poros színházi iskola, a commedia dell'arte helyett az új stílust, a jellemvígjátékot elfogadtatni - nézőkkel és színészekkel egyaránt. A komédiaszínház ezt az igyekezetet ábrázolja, sugárzó humorral, a színészek esendősége iránti megértő szeretettel.

Nincs újítás nehézségek nélkül: a darabbéli társulatnak meg kell küzdenie az új követelményekkel. A színészek a jól bevált rögtönzés helyett szöveget magolnak, folyton próbálniuk kell, le kell mondaniuk kényelmes fogásaikról, újra kell fényezni poénjaikat, olykor be kell érniük kis szerepekkel, és többnyire korgó gyomorral hallgatják végig a direktor lázas fejtegetéseit színjátszásról, színpadi erkölcsről. Ugyanakkor öröm részt venni ebben a munkában, főként, ha előadásaikkal a közönséget is sikerül meghódítani.

A(z) Örkény István Színház előadása

Bemutató időpontja:

2002. december 21., Örkény István Színház

Stáblista

Szereplők

Orazio, a társulat igazgatója (a komédiában Ottavio)
Placida, primadonna (a komédiában Rosaura)
Beatrice (második színésznő)
Leilo (író)
Eleonora (énekesnő)
Vittoria, színházi mindenes (a komédiában Colombina)
Eugenio, második szerelmes (a komédiában Florindo)
Tonino, velencei figura (a komédiában Pantalone)
Petronio (a komédiában Dottore)
Anselmo (a komédiában Brighella)
Gianni (a komédiában Arlecchino)
Az énekesnő szolgája, aki szóhoz jut
Színházi szolgák, akik nem jutnak szóhoz

Alkotók

Hozzászólások