A történet 1912-ben játszódik. Egy osztrák tábornok lányának, Lizának és a 4000 éves történelmének fordulópontjához érkezett Kína trónörökösének - későbbi császárának - Szu Csongnak szomorú végű szerelmét meséli el.
A kérdés: vajon a Kelet valóban csak Kelet és a Nyugat csak Nyugat - illetve a szerelem képes-e átlépni a határokat. Lehár e művében a hagyományosan mindig "happy end"-del végződő operett műfajba elsőként bevezeti a "könnyeket", s megteremti ezzel a szerelem és gyűlölet zenés drámáját.
A rendezés a művet a megszokott nyugati felfogású egzoticizmussal szemben egy keleti ember szemszögéből dolgozza át és állítja színpadra. Ezért a Viktor Leon írta eredeti forgatókönyv nagymértékben átdolgozásra került. Fő kérdése, hogy az újdonsült Szu Csong császár a hagyományos kínai filozófia és szokásrend megtartása mellett hogyan tudja új országépítési terveit megvalósítani az európai kultúra elemeinek bevezetésével. Lizával való szerelmének és ebből származó gyötrelmeinek történetén keresztül mutatja meg az egymástól távoli kultúrák összeütközését és harmóniáját, Kelet és Nyugat különbségeit és közös vonásait.
Az előadás érdekessége, hogy Szu Csong szerepét nem lírai tenor alakítja, hanem a koreai Lee Hyun, aki Wagner-repertoárt is éneklő igazi hőstenor.
Az előadás a megújulásra váró Kína új császárának koronázási jelenetét a pekingi operára jellemző formában mutatja be, így nem egyszerűen csak "japános arcúvá" változtatja az egyik legismertebb magyar operettet, hanem jóval szélesebb "pánázsiai" arculatúvá.
Teraszaki Hironori - rendező
A(z) Szegedi Nemzeti Színház előadása
Hozzászólások