Parmenione szolgájával Martinoval egy fogadóban húzza meg magát a vihar elől. Nemsokára megérkezik Alberto, aki Nápolyba igyekszik, hogy megkérje Berenice kezét. Alberto Berenicét még nem ismeri, a lány apja halála előtt jelölte ki a jövendőbeli vőlegényt. A vihar csillapodtával Alberto tovább utazik, de szolgája félálomban Parmenione bőröndjét viszi magával. A fogadóban Parmenione és Martino az idegen bőröndben megtalálják Alberto útlevelét, valamint egy gyönyörű nő portréját. Parmenione azonnal beleszeret az ismeretlen nőbe és agyában megszületik a terv: Alberto útlevelével a zsebében, Albertót megelőzve megkéri Berenice kezét.
Berenice háza:
Berenice próbára akarja tenni vőlegényét, s mielőtt az megérkezne, Ernestiával, a szolgálólánnyal ruhát cserél. Amennyiben Alberto mint szolgálólányba beleszeret, kész neki szentelni az életét. Parmenione érkezik elsőnek, találkozik Ernestiával, akit ruhája alapján Berenicének néz. Első látásra egymásba szeretnek, bár Parmenionének feltűnik, hogy nem Ernestina portréja van a bőröndben. Ekkor érkezik Alberto. Berenicével való duettje még el sem kezdődik, amikor már ők is fülig szerelmesek egymásba. A két férfi az első rész fináléjában szembesül egymással. Nem lehet tudni, hogy ki a valódi kérő és ki a csaló, ki a szobalány és ki az úrnő. Parmenione Alberto útlevelével tisztázza magát. Eusebio, Berenice nagybátyja ki akarja tenni a házból a csalóvak vélt Albertót. Ezután a szereplők egymás kiléte iránt tapogatóznak. Alberto felébreszti a gyanút Ernestinában. Eusebio és Ernestina Martinót faggatják Parmenione felől. Berenice Alberto levelei alapján keresztkérdéseket tesz föl Parmenionenak. Végül Alberto és Parmenione heves szóváltás után megállapodnak abban, hogy nincs értelme a színjátéknak, hiszen mindketten másba szerelmesek. Tisztázzák a helyzetet. Most derül ki, hogy a portré, amelybe Parmenione beleszeretett, Alberto nővérét ábrázolja és nászajándékba hozta Berenicének. Az opera kettős eljegyzéssel végződik.
A(z) Magyar Állami Operaház előadása
Hozzászólások