A globalizáció idejében, mikor mindannyian városról-városra mozgunk, mikor egy beszélgetésben különféle nyelveket használunk egyszerre, elérünk egy pontra, ahol már nem tudjuk többé, kik is vagyunk. Eugéne Ionescu darabja, Az új bérlő, tükröt tart elénk. A bérlő számára ez egy új apartman, de a házvezetőnő már túl régóta él itt, neki túl sok két bútor elmozgatása, túl sok neki a poggyász. Az előadás az alkalmazkodóképességről és a bennünk és rajtunk kívül levő emlékek meglésének a lehetetlenségéről, a szükségszerű és örök kivándorlásunkról szól. Mi marad számunkra, ha nem az emlékek? A feltevést nagyon nehéz befogadni, ezért a komikum...
A(z) Pesti Színház előadása
Hozzászólások