Betyárjáték

Értékelés:

6 szavazatból

Szerinted?

Színháznak koncert, koncertnek színház. Szomjas György Kossuth-díjas filmrendező ötletéből születik a Nemzeti Színházban a Betyárjáték, amelynek mottója: "A mi gonoszaink is vannak olyanok...!" A Ferenczi György és a Rackajam által játszott dalokra épül a történet, de szólnak majd Galga menti, szatmári, kalotaszegi zenék, közismert népdalok is. Mindez a színpadon időről-időre összekapcsolódik Szomjas György legendás betyárfilmjeinek a képeivel, hangulataival. Kovács Norbert "Cimbi" koreográfus és táncos vezetésével tucatnyi kiváló néptáncos eleveníti meg a történeteket és a helyszíneket, Olt Tamás színművész kelti életre a korabeli krónikákat. A filmrendező színházi rendezése, a Rackajam koncertek jó hangulata a nagyszerű táncosokkal együtt: különleges színházi estét ígér. Filmjelenetek, koncert, táncok, árnyjáték, balladák, korabeli dokumentumok. Mindez együtt Ferenczi György szavaival nem más, mint egy élő rock 'n' roll film.

Zenészek: Apáti Ádám (wurlitzer zongora, basszusgitár), Bizják Gábor kKürt, wurlitzer zongora), Ferenczi György (szájharmonika, hegedű), Jankó Miklós (cajon), Pintér Zsolt (mandolin), Mesics György (hegedű), Kerékgyártó Gergely (brácsa), Neumayer György (hangmérnök), Bimbó Csaba (hiperűrugrás)

Táncosok: Kovács Norbert "Cimbi", Balla Zoltán, Besenyő Gábor, Farkas László, Fundák Kristóf, Hahn-Kakas István, Ihász László, Kádár Ignác, Kaszai Lili, Linczenbold Maximilián, Lőrincz Hortenzia, Molnár Anna, Sík Réka, Szabó Rubinka, Szabó Szilárd, Szűcs Gábor, Végső Miklós

A(z) Nemzeti Színház előadása

Stáblista

Értékelés:

6 szavazatból

Szerinted?

Hozzászólások

Én mondjuk nem értek azzal egyet, hogy a koncepció nem mûködött vagy ne lett volna jó élmény.
Számomra óriási volt.
Abban igazat adok, hogy az ember lába/keze kb folyamatosan járt közben de éppen ezért fogok elmenni a szabadtéri elõadásra is Egerbe, most júniusban.
A hangszerelés és a tánc-koreográfia pazar munka. A célközönség pedig szerintem pont azok voltak, akik tegnap este vörösre vert tenyérrel tapsolták vissza háromszor az elõadókat. Ez pedig - korosztályok szempontjából - elég vegyes összetételû volt.

Válasz

4/10

Sajnos ez a "fúzió"/koncepció nem mûködött. Nem volt jó élmény. Ha ezt állva, egy fröccsel a kezemben lötyögve, enyhén fejlóbálva tudtam volna nézni, azt mondanám rá, hogy egynek nem volt rossz. Egyébként sem tudom hova tenni az ülõs koncerteket (mert ez 80%-ban azért az volt). Látszott, hogy a zenészek, meg a táncosok/színészek jól érzik magukat nagyon a színpadon, én viszont nem éreztem jól magam. Járt a lábam és idegesített, hogy nem tudok táncolni, mint egy koncerten. Próbáltam darabként tekinteni rá néha, de rájöttem, hogy ezt úgy még kényelmetlenebb nézni, úgyhogy maradtam a lábrázásnál, ettõl persze az egész széksor remegett, de már leszartam. Pedig a zenék 60%-a, a rockos-blues-os vonal nem volt rossz. A maradék 40% meg... szeretem a magyar népzenét, az ezzel kapcsolatos kísérletezgetést (Kerekes Band, Beshodrom stb.), még a Kossut-nótákat is szeretem, de ez így, ebben a formában súrolta a "magyarosch-ság" fogalmát, és a végére már irtó kínos volt az egész. Ha koncertre akarok menni és táncolni, elmegyek koncertre, vagy táncházba, ha meg színdarabot akarok nézni, akkor színházba. Dicséretes a kísérletezõkedv, de ez most egy nagyon elhibázott keverék volt, és nálam abszolute nem mûködött...
Azon gondolkodtam közben, hogy kiket szeretne megcélozni a darab. Talán azokat, akik szeretik a zenét, de félnek rá felszabadultan táncolni, ezért inkább elmennek a színház sötétjébe, hogy "legálisan" ülhessenek karótnyelve egy nagyrészt jó és táncolható zenére? Vagy az öregeknek? Fogalmam sincs. De százszor inkább színdarab jellegû (állós!) koncertre mennék el, mint egy ilyen koncert jellegû színdarabra.

Értékelés:

Bemutató időpontja:

Stáblista

Alkotók

Hozzászólások

Értékelés:

Címlapon

Legolvasottabb cikkeink

PORT.hu a Facebookon